1984. február 24. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

199

) Hangsúlyozza, hogy a koncepcióban és az intézkedési tervben meg­fogalmazottak teljesítése összetett, társadalmi méretű feladatot jelent. Szükséges egyben a környezetvédelemmel kapcsolatos hatósági munka színvonalának a növelése is. Végezetül köszönetét mond a koncepció kidolgozásában résztvevő, illetőleg ahhoz segítséget nyújtó állami és társadalmi szerveknek. Kérdést tett fel dr.Rózsa László. Előadónak a kérdésekre adott válasza után hozzászólók: dr.Kerkápoly Endre, dr.Jirka Ferenc, Szabó Klára, Vágvölgyi József, Scheich Vilmos, Szanyi József, Zsigmond Attila, dr.Gonda György és Szendrey-Karper László. 44 dr.Kerkápoly Endre mint a Műszaki és Kommu­nális Bizottság nem tanácstag tagja elmondja, hogy a környezetvé­delem - a technika fejlődésével arányban - a világon mindenütt köz­ponti problémává vált. Ennek megfeleCen rendkivül fontosnak tartja, hogy az ország és igy a főváros is részt vegyen ebben a munkában. Az előterjesztés komplexen »'V foglalja össze a főváros előtt álló környezetvédelmi feladatokat. Ezután a koncepció egyes részeihez fűz megjegyzéseket. A föld kér­désével kapcsolatban elmondja, hogy 1.500 ha mezőgazdasági területet vettek el iparosításra illetve lakótelepek építésére. Ez szükségszerű és elkerülhetetlen. Megengedhetetlen azonban, hogy egyes építkezések miatt a szükségesnél nagyobb területeket indoko­latlanul hosszú ideig foglalnak el. A vízellátás az egyik legősibb környezetvédelmi terület. Az ivóviz területén kedvezőbb a helyzet, mint a csatornázásnál. A levegő szennyeződéssel kapcsolatosan elmondja, hogy a fővárosban korszerű érzékelő hálózat működik. A legkomolyabb levegőszennyező tényezőnek a gépjármű közlekedésből származó ólom szennyeződést tartja. Ennek kiküszöbölését, illetve csökkentését az ólommentes benzin üzemanyag alkalmazása jelentené. A környezet és táj egyik t, I m R » I - - -J- — — ■ - .--------------------­- 7 -

Next

/
Thumbnails
Contents