1984. február 24. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
16
- - - •------—-------------------------------------------- V--------------------------------------------------------- w- 7 gek és a nagyfelazini vizmü, valamint délen a Csepel I-II vizmü biztosítják. A további lo %-ot a fővárosban található termelőhelyekről nyerik ki. A Duna kémiai vízminősége Budapest teljes hosszában és a keresztszelvényben II. osztályú /kissé szennyezett/, bakteriológiai vízminősége pedig III. osztályú /szennyezett/. A Duna fővárosi szakaszának vízminőségét gyakorlatilag az érkező víz határozza meg. A Ráckevei /Soroksári/ Duna vize kémiai szempontból II. osztályú, bakteriológiai szempontból pedig III-IV. osztályú. A kisvízfolyások /mint például a Szilas-, Rákos-, Gyáli-, Hosszúrét!-, Aranyhegyi patak/ Pest megye területéről "kissé szennyezettben, illetve "szeny- nyezett"-en érkeznek a főváros határához. Budapesten "szennye- zett"-é, helyenként "erősen szennyezett"-é válnak. A fürdők vízellátására szolgáló termálkutak vize a célnak minőségileg megfelelő, e kutaknál a hőfok és a vizmennyiség csökkenése okoz problémát. Budapest szenny- és csapadékvizeinek befogadója a Duna. A , fővárosban keletkező kommunális- és ipari szennyvíz átlagos napi mennyisége közel l,o millió a’. A közcsatornán elvezetett szennyvizek csupán 6 %-a nyer biológiai tisztítást, 80 %-a mechanikai tisztítás után, és 14 %-a minden tisztítás nélkül jut a folyókba. ► A jóváhagyott fejlesztési koncepció alapján jelenleg épül az észak-budapesti szennyvíztisztító I. ütemének 14o ezer i5/nap kapacitású biológiai tisztitó egysége. A tervezett biológiai szennyviztisztitás hatékony és üzembiztos működésének alapfeltétele az ipari üzemek szennyvizeinek előtisztítása. A közcsatornára káros, illetőleg ■ i(o ‘11 i I \
