1983. december 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
179
p 1 > I -11 A szükséges cserehelyiségek biztosítását elősegítette a Gazdasági Bizottság, illetőleg az Állami Tervbizottság határozatai alapján ki- és áttelepítésre kötelezett üzemek, gyáregységek területeinek kiürítése. Ezeket a telepeket közvetlenül, vagy közvetett módon a lakásberuházások területen levő egységek elhelyezésére használtuk fel. Ez a lehetőség azonban egyre sz tikül. Így, mig a IV. ötéves tervidőszakban 130 telephely került kiürítésre, addig az V. ötéves terve ikJLusban már csak 49, a VI. ötéves terv során pedig mindössze 17 telephely kiürítése esedékes. Gyakorlatilag tehát ma már számottevő cserelehetőséget ezek a telepek nem jelentenek. A beruházásokkal összefüggő cserehelyiség-sztikségleten kívül legnrgyobb hiány az irodahelyiségeknél mutatkozik. Az 1972-ben elrendelt irodahelyiség építési korlátozás, a lakások más célú felhasználásának tilalma, az irodaépületek állagromlása (életveszély, bauxitbet.cn síb.) vagy egyéb városrendezési okokból elrendelt épületbontások gyakorlatilag lehetetlenné teszik a legfonto- sabo irodaigények kielégítését. Az irodahelyiségekkel való célszerűbb gazdálkodás érdekében a Minisztertanács 1980-ban tárcaközi bizottságot hozott létre, amely előzetesen állást foglal minden 200 m2-t meghaladó nagyságú irodahelyiség hasznosítása ügyében. A bizottság eddigi működése során mintegy 140.000 m -t kitevő irodahelyiség felhasználásához adott előzetes hozzájárulást. A nyilvántartott igény még mindig közel 100 ezer m^. A lakosságot közvetlenül érintő kereskedelmi-, ipari-szolgáltatási, valamint ezek fejlesztésével összefüggő helyiség-igényeket is nehéz kielégíteni. Különösen a város belső, illetve a családi házas övezeteiben okoz nehézséget az üzlet- és szolgáltató hálózat bővítése, valamint az újonnan alakuló kisvállalkozások, gazdasági munkaközösségek otb. részére helyiségek biztosítása. A kereskedelmi egységek sok helyen nem rendelkeznek megfelelő raktárhelyiségekkel, ezért közterületen, lakóházak udvarain tárolnak, rontva ezzel a város képét. A helyiséggazdálkodás terén mutatkozó feszültségek enyhítése érdekében már a beszámolási időszakot megelőzően felülvizsgáltuk a rendeltetésellenesen hasz- , nált. helyiségeket és annak eredményeképpen csaknem 55 ezer m2 helyiséget szabadítottunk fel, zömében lakossági ellátási célokra. Az elmúlt években megvizsgáltuk a belső kerületekben levő raktárhelyiségek kiürítésének, illetve ezek kereskedelmi-ipari szolgáltatási célokra történő felhasználásának lehetőségéi. Az érdekelt közületi szervekkel folytatott előzetes egyeztetések alapján megállapítottuk, hogy a VI. ötéves tervidőszakban mintegy 35.000 m -t kitovő raktárhelyiség rendeltetésellenes felhasználásának megszüntetésére nyílik lehetőség. Ennek eredményeképpen eddig 22.000 m2-t kitevő raktárhelyiséget szabadítottunk fel. |H m ■