1983. december 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

176

r ~~~ i J Ennek megfelelően vált lehetővé a családhoz tartozó kiskorú gyermekek számára 14, éves kortól telek-, illetve 16, éves kortól lakás szerzése. Bővültek és nagyobb jogalkalmazói mérlegelési lehetőséget adnak a tulaj­donszerzési korlátozás alóli felmentésre vonatkozó jogszabályok. Ugyanakkor - részint az eljárási törvény, részint a már említett jogsza- bálymódositás nyomán - jelentős hatásköri decentralizációra is sor került, amennj'iben mind a kerületben, mind a fővárosban a formálissá vált tes­tületi (vb) hatáskört felváltotta az igazgatási osztályok, illetve a Főosztály hatásköre. < Ebben az ügykörben a jogszabály méltányosság gyakorlására is lehetősé­get ad. Ezirányu kezdeményezéseinkkel egybeesően, a Minisztertanács a méltányossági jogkör gyakorlását miniszteri jogkörből a Fővárosi Tanács elnöke hatáskörébe utalta. A tanács elnöke egyedi döntéseivel felmentést adhat az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonára vonatkozó jog­szabályok egyes rendelkezéseinek alkalmazása alól. Méltányossági dön­tésre évente 150-160 ügyet terjesztünk elő. A kerületi igazgatási osztályok bírálják el a tulajdonszerzési korlátozás, az elidegenítési kötelezettség alóli felmentési kérelmeket, döntenek a jog­ellenesen külföldre távozottak (hazatérést megtagadók) ingatlanainak kárta­lanítás nélküli állami tulajdonba vételéről. A fővárosban változó színvonalon, de összességében elfogadhatóan folyik az ügyintézés. Ebben az ügykörben is előfordul határidő túllépés, különö­sen a jogellenesen külföldön tartózkodók ingatlanainak állami tulajdonba vé­telével kapcsolatos eljárásoknál. A kerületi igazgatási osztályok évente összesen mintegy 1500 határozatot hoznak, ezek döntő többsége tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentés. A jogszabályok hatálybalépte óta eltelt időszakban összesen 21.000 ingatlan ügyét kellett rendezni. A felülvizsgálat eredményeképpen érdemi intézkedést 12830 ingatlan ügyében kellett tenni. Alapvetően pozitiv, hogy az állampol­gárok - az igazgatási osztályok felhívására - önként elidegenítettek 7578 többletingatlant, ebből a beszámolási időszakban 1951-et. Az elidegenítési kötelezettségnek eleget nem tevők ingatlanai közül 812 esetben került sor a tanácsi értékesítés elrendelésére. Ebből a beszámolási időszakra 312 ^ esett. Egyes kerületi igazgatási osztályok nem kezdeményezték, illetve ren­delték el valamennyi töbhletingatlan tanácsi értékesítését, s Így mintegy 300 azoknak az ügyeknek a száma, amelyek még intézkedésre várnak. Változatlanul probléma, hogy a lakott ingatlanok tanácsi értékesítése ne­hézségbe ütközik. Kereslet hiányában vevő kijelölésére csak elenyésző szám­ban került sor. A módosított jogszabály azorban lehetővé teszi azoknak az eljárásoknak a megszüntetését, amelyeknél a tanácsi értékesítés elrendelé­se három éven át eredményre nem vezetett. d/ A kisajátítási tevékenységről beszámolva utalunk arra, hogy a Polgári Tör­vénykönyv lehetővé teszi nem állami tulajdonban levő ingatlannak - közérde­kű célból - államigazgatási eljárás keretében, kártalanítás mellett, az állam javára történő megszerzését. ÉB w M i —----

Next

/
Thumbnails
Contents