1983. június 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

439

A gyakorlatban előfordul, hogy az osztott használatú társashézban lakáson, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül is vegyes tulajdon alakul ki.

II.

Ei/IjJr-EjJJlTHETC INGATLANOK KÖRE ÉS AZ EL IDEG-óNITEo FELTÉT-Aj ?JI

1/ Magánszemélyek részére elidegeníthetők:

a/ lakás célyár*: - a társasházakban lévő öröklakások- az egy lakásos épületek,- a 6 lakószobásnál nem nagyobb, többlakásos épületek.

tarsasházzé alakítás után:

az egynél több lakást, illetőleg önálló rendeltetésű helyiséget ,,v magukban foglaló lakó-, vagy vegyesrendeltetésü épületek lakásai.

Az állam kizárólagos tulajdonában álló lakó-, vagy vegy«srendel- tetésü épületekben lévő lakások azonban csak akkor idegeníthetők el. ha legalább a lakások két-harmadanak /66 ,o/ bérlői kérik az elidegenitést. Ha a bériek 75 %-a az elidegenitést kéri, a kijelölésre jogosult végrehajtó bizottság az elidegenitést csak rendkívül indokolt esetben tagadhatja meg. Rendkívül indokolt esetben tagadhatja meg. Rendkívül indokolt esetnek általában az Ftr. 6.íjában foglaltakat kell tekinteni.

►

b/ kisipari műhely, magánkereskedői üzlet, műterem, garázs, vagy üdülés céljára: - a társasházakban lévő és önállóan bejegyzett nem lakás céljára szolgáló helyiségek,- legfeljebb egy önálló rendeltetésű helyiséget magában foglaló, nem lakás céljára szolgáló épületek.

társasházzá alakitás után:- a nem lakás céljára szolgáló épületek,

4X9- -