1983. június 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
28
[ ' ........... I E bben szerepet játszott, hogy a bérszabályozási rendszer várható változásának hatására a vállalatok általában igyekeztek bérfejlesztési lehetőségeiket maximális mértékben kihasználni, és csak minimális tartalékot képeztek. Ezen túlmenően a különböző címeken juttatott bcrpreferenciák, preferencia jellegű juttatások és bérszabályozási mutató korrekciók is befolyásolták a kifizetett munkabérek alakulását. A tanácsi vállalatok az 1982. évben összesen 31,2 millió Ft (a bértömeg-növekedés 0,4%-ának megfelelő) bérpreferenciát használtak fel. A bérkiáramlások növekedése és a létszám tervezettet meghaladó csökkenése eredményeként, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbére az előirányzottnál és az előző éveknél nagyobb mértékben. 7,7%-kal növekedett. Ezen belül a fizikai dolgozóké 7,3, a nem fizikaiaké 8,2%-kal volt több az előző évinél. A növekedés mértéke lényegében megegyezik a hatékonysági mutatók változásával. A tanácsi vállalatok termelékenységi mutatói (egy foglalkoztatottra, ill. fizikai dolgozóra jutó termelési, teljesít- > ményi, áruforgalmi érték) mind folyó, mind változatlan árak alapján számítva a tervezettet meghaladóan, az előző évekkel közel azonos mértékben növekedtek: folyó árak alapján 12,9, ill. 12,1, változatlan árakon 7,6, ill. 7,7%-kal. Az átlagbérek legnagyobb mértékben a tanácsi építőipari vállalatoknál növekedtek, amit az 1982. január 1-vel bevezetett bérszínvonal korlát nélküli, tiszta bértomeg-szabályozás tett lehetővé. E bérszabályozási formánál a bérfejlesztési mutató által lehetővé tett bérfejlesztésen felül a létszámcsökkenésből adódó bérmegtakarítás teljes egészében az átlagbérek emelésére fordítható. E vállalatok hatékonyságának növekedése és nagyarányú létszámcsökkenése hatására a bérfejlesztések 7,7-13,6% között szóródtak. A költségvetési intézményeknél az előirányzottnál mérsékeltebb, 2 ezer fős létszámnövelés valósult meg, ami valamivel kevesebb a VI. ötéves tervben előirányzott egy évi fejlesztésnél. A létszái növekedés mértéke az egészségügyi és gazdasági ágazatban közel hasonló, a kulturális ágazatban mérsékeltebb volt. Az egészségügyi és szociális ágazat létszámnövekedése döntően a fekvőbeteg-ellátásban realizálódott, a kulturális ágazaton belül az óvodák és nevelőotthonok létszámfejlesztése volt az átlagosnál nagyobb. A pedagógusellátottság javulásában jelentős szerepe volt a pályakezdő pedagógusok központi keretből támogatott béremelésének, bár ez néhány helyen átmenetileg kisebb-nagyobb bérfeszültséget okoz. A létszám növekedése ellenére továbbra is problémát jelent a nevelőotthonok pedagógus és gyermekfelügyelő, a színházak műszaki, az egészségügyi és szociális ágazat fizikai és szakdolgozó munkaköreinek betöltése. Az intézmények főállású dolgozóinak fluktuációja - az 1981. év kiugróan magas munkaerő-forgalmához viszonyítva - kis mértékben -<z csökkent. Az ötnapos munkahét bevezetéséhez kapott támogatás az egészségügy i ágazatban elegendőnek bizonyult.a nevelő- otthonokban cs kollégiumokban azonban az óraszám csökkenése miatti túlóranovekinényre már nem nyújtott fedezetet. Az intézményekben az egy átlaglétszámra jutó havi bér és jutalom összege, az előző évinél nagyobb mértékben, 6,3%-kai emelkedett. Ezen belül az egy főre jutó jutalmak összege 8,1, a túlmunkadíjaké 12,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. összefoglalva a tanácsi vállalatok 1982. évi munkaerő- és bérgazdálkodását, az egyes ágazatok létszámának a tervezettet jelentősen meghaladó csökkenése és erőteljes bérkiáramlás jellemezte. A költségvetési intézmények létszám- és | bérhelyzetében bekövetkezett fejlődés ellenére a feszültségek egyes területeken továbbra is fennmaradtak Jelentős hatást gyakorolt a gazdálkodó szervezetek munkaerő-gazdálkodására az ötnapos munkahét általánossá válása, az új szabadságrendelet bevezetése, a közlekedési tarifák megemelése és az új vállalkozási formák igénybevételének lehetősége. Az év folyamán a gazdálkodási tevékenységben nagyobb jelentőséget kapott a munkaerő-gazdálkodás A munkaügyi gazdálkodás színvonalának javítása területén - az elért eredmények mellett is - számos probléma vár megoldásra, így többek között: a lecsökkent munkaidőalap megfelelő kihasználása, a munka- és üzemszervezésben levő tartalékok feltárása és hasznosítása, a létszámhiány mérséklésére az új vállalkozási formák adta lehetőségek kihasználása, a létszám- r megtakarítás elősegítésére alkalmas bérezési formák kiterjesztése, a bérkiáramlások visszaszorítása, a bérfejlesztések tervezett keretek között tartása. A költségvetési intézményeknél további lépéseket kell tenni a tartósan üres álláshelyek megszüntetése és a képződött bértartalékok felhasználása területén. A Végrehajtó Bizottság 598/1980. számú, a VI. ötéves tervidőszak területi munkaerő-gazdálkodási és foglalkoztatáspolitikai irányelveiről szóló határozatában jóváhagyónak megvalósítása az 1982. évben, az ütemezettnél erőteljesebb volt. A vállalati hatékonyság növekedése, a fennálló munkaerőhiány a tervezettnél nagyobb mértékű létszám-felszabadítást tett lehetővé, ami - mint arra jelentésünkben is kitértünk - néhány területen veszélyeztette a szolgáltatási feladatok színvonalának javítását. j Zi 28 I
