1983. március 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

20

fieltartottal. Ezek a határozatok is általában törvényesek,

d/ A kisa.játitási kártalanitásl perekben a biróság különös figyelmet fordit a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának a biztosítására. Fő elv, hogy a tulajdonos az ingatlanért olyan megfelelő kártalanítást kapjon, amely kizárja a munka nélküli jövedelemszerzés lehetőségét.

A kisajátítási eljárást a - jogszabály értelmében - a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve folytatja le /Budapesten az V.Kerületi Tanács/. Az a fél, aki a megállapított kártalanítás összegét sérelmesnek tartja, a bíróságnál kérheti a kártalanítási összeg módosítását.

1982-ben az államigazgatási hatóság a fővárosban 3700 kártalanítási határozatot hozott. Ugyanebben az évben 524 kisajátítási kártalanítási per érkezett a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. E számadatokból is kitűnik, hogy az érintett felel: nagy többsége /86 %-a/ az államigazgatási határozatot elfogadja.

y A perek mintegy 15 %-ában a kisajátító kérte a kártalanítási összeg csökkentését, a többi perben a kártalanításra jogosultak nyújtottak be keresetet az összeg felemelése iránt.

Az előterjesztett igények kb 25 v —át a bíróság alaptalan- , nak találta. A többi perben a biróság az összegszerűséget általában módosította, mégpedig elenyésző kivételtől eltekintve felemelte. Ez összegszerűleg 20 ezertől 200 ezerig terjedő többletkártalanítási jelentett. Ennél ns.gvobb összegű felemelésre csak kivételesen került sor.

A módosítás alapvetően nem eltérő szemléleti okokra vezethető vissza, hanem arra, hogy a biróság a kártalanítási összeg megállapításához kénytelen volt a tan ácsi eljárásban készült szakvéleményen kivül uj, igazságügyi szakértő által készített szakvéleményt is beszerezni és ezek figyelembevételével határozni.

I Jo- 17 -