1982. november 19. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
52
A városfejlesztési-müszaki-kommunális feladatok körében külön szerv alakult az ingatlankezelési-, a közmű- és mélyépítési, a közlekedési, a városrendezési és a lakásügyi feladatok ellátására. A tervezési feladatok a fővárosban megoszlanak a Terv- és Közgazdasági, valamint a Beruházási Főosztály között. Az un. titkársági (személyzeti, szervezési, jogi, propaganda és gondnoksági) tevékenység ellátására is több szerv jött létre. A Személyzeti és Oktatási Főosztály, a Szervezési Főosztály és a Gazdasági Hivatal mellett önálló szakigazgatási szerv a Külügyi- és Sajtó-, továbbá az Ellenőrzési Önálló Osztály. *’ 7 Ezenkívül közvetlenül a tisztségviselők munkáját segíti az Elnöki Önálló Osztály és a tisztségviselők titkársága. Az 1971-ben elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat 20 szakigazgatási szerv működéséről rendelkezett. 1971. óta az apparátus szervezetében három változás történt: ív - 1973-ban a testnevelési és sportfeladatok tanácsi hatáskörbe kerülésével tanácsi szakigazgatási szervvé vált a Testnevelési és Sport- hivatal ,- 1979. január 1-el a Tanács a beruházási tevékenység javítására létrehozta a Beruházási Főosztályt és az- Ellenőrzési Önálló Osztályt, a belső ellenőrzés erősítésének szándékával. A Fővárosi Tanács apparátusa tagozódásának összképét mutatja a melléklet, amely a szakigazgatási szervek létszámának állománycsoportok szerinti megoszlását tartalmazza. ► Egy ilyen összetett feladatú és nagyságú szervezet belső tagolódása eleve több szintet feltételez. Ugyanakkor a szervezet hatékony működése, a gyors döntéshozatal érdekében arra kell törekedni, hogy a "vezetési lépcsők" száma a lehető legkevesebb legyen. Ennek a követelménynek az apparátus mai felépítése nem felel meg. Az egy vezetőre jutó ügyintézők száma átlagosan 4,9. Ez az átlag azonban jelentős szóródást takar, mert egyes szakigazgatási szerveknél még a 4-et sem éri el. ^ _____- 2 -
