1982. október 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

32

► a) az egygyermekes és gyermektelen családok részére, akik 1981. feb­ruár 28-ig lakáscsere-igénylésüket előterjesztették, 1985. december 31-ig; b) az 1976. december 31-ig nyilvántartásba vett egyedülállók részére 1985. december 31-ig; c) azoknak a gyermektelen, fiatal házasoknak, akik átmeneti elhelye­zésben részesülnek, és legalább két gyermekük születik, a kérelem módosítását követő két éven belül az igény jogosultságuknak megfelelő lakásellátási formában és feltételek szerint cserelakást ajánljanak fel. (3) A Budapesten lakó, önálló lakással nem rendelkező, 1981. február 28-ig igénylésüket megújító lakásigénylők kielégítési sorrendjét megállapítva biztosítani kell, hogy a) az egygyermekes családok számára, b) az 1976. december 31-ig lakásigénylőként nyilvántartásba vett gyer­mektelen fiatal házaspárok és három vagy annál több főből álló csa­ládok számára, c) az 1971. december 31-ig lakásigénylőként nyilvántartásba vett 55 évesnél idősebb korú két fős családok számára 1985. december 31-ig önálló lakást ajánljanak fel. (4) Az (1)—(3) bekezdésben megjelölt időtartamon belüli lakásjuttatásra a 22. §-ban meghatározott igényjogosultsági sorrend szerint kerül sor. (5) Az 1981. február 28-át követően előterjesztett lakáscsere-kérelmeket a rendelkezésre álló lakásoktól függően folyamatosan indokolt teljesíteni. (6) Az igénylő az (1)—(3) bekezdésben meghatározott kedvezményes lakás­juttatásra abban az esetben jogosult, ha: a) tanácsi lakásellátásban — az átmeneti elhelyezés kivételével — még nem részesült, vagy b) részesült már lakásjuttatásban, de a lakás a juttatáskor, illetőleg azt követően családszaporulat folytán nem éri el a lakásigényük mérté­v kének jogszabályban meghatározott alsó határát. (7) A gyermekes családok közül azok részesülhetnek az (1)—(3) bekezdés­ben foglaltak alapján lakásellátásban, akik gyermekük (gyermekeik) neveléséről a családon belül gondoskodnak. Családon belüli gondosko­dásnak kell tekinteni azt is, ha a gyermek a lakáskörülmények miatt és nem a szülők felróható magatartása következtében került állami gondo­zásba, illetve neveli rokon. (8) Ha a lakásigénylő egyenesági rokonának 2,5 vagy annál több szobából álló lakásában családtagként lakik, és az igénylő elköltözésével a bérlő (tulajdonos, használó) lakásigényének mértékét a lakás meghaladja, a kerületi tanács végrehajtó bizottsága dönt — az igénylő és a lakásban visszamaradó személyek családi, szociális és egyéb körülményeinek gondos mérlegelésével — a lakásjuttatás módjáról. Döntésével bizto­sítania kell az egyéni és a társadalmi érdek összhangját. 30 r I IP" I ^ i ! v

Next

/
Thumbnails
Contents