1982. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
175
1981* évi felmérés adatai szerint fizikai ártalomnak /magas zaj szint, rezgés, túlnyomás stb./ kitett munkahelyen 42.345 fő, különféle kémiai behatásban 14.906 /ez utóbbi szám korántsem a valós helyzetet tükrözi/ fő dolgozik. a zaj szint műszeres mérését az üzemekben 1970 óta végzi a KÖJÁL, Eddig 745 üzem 6586 munkahelyén, 44 ezer dolgozó zajternelésének vizsgálata történt, az érintett dolgozók 82 Ár-a hall ás károsító határértéket meghaladó zajszintü környezetben dolgozik, az üzemek zajviszonyai lényegesen nem változtak az elmúlt években, kivéve a textilipart, ahol a rekonstrukció több üzemben zajcsökkenést eredményezett. A műszaki zajcsökkentés költséges volta miatt előtérbe került az egyéni zajvédő eszközök alkalmazása. Egyes iparágakban ma is számos egészségre ártalmas anyagot használnak fel vagy keletkezik különböző technológiai folyamatokban. Amennyiben a védekezés ezen ártalmak ellen műszaki-technikai vagy egyéni védőszközök hiányában nem kielégítő, foglalkozási megbetegedés jön létre. A bejelentett foglalkozási megbetegedések számszerű alakulása a fővárosban igen kedvező /lo. ábra/. Az egyes betegségcsoportok előfordulási gyakorisága /ll. ábra/ t azonban lényegesen megváltozott, az utóbbi években emelkedett a halláskárosodás /1969. óta kártalanításra jogosító foglalkozási betegség/, a vibrációártalom és a foglalkozási fertőző megbetegedések részaránya. A bejelentett foglalkozási megbetegedések 35 J»-a gépipar, 30 *r-a könnyűipar /elsősorban a textilipar/, 10 %-a a vegyipar és 25 %-a az egyéb iparágak területén fordul elő. Halálos foglalkozási mérgezés évente 1-2 történik, 1981. évben 3 eset volt. ^ ni % i B r w i
