1982. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

15

széleskörű társadalmi mozgalom /özép, tiszta, vir >s Budapestért/ nyomán egyes területeken már tapasztálka- tó javulás, de nem kielégitő még a helyzet.

A nagyvaros! környezet tartalmazza mindazokat az ártalmakat . melyek a világ valamennyi nagyvárosára jellemzőek, közismert pl. a levegőszennyezódés. A BVTV adatai szerint a főváros lukosságának 24 l/»-a kéndioxid, illetve 12 yé-a porral szennyezett levegőjű térségben ól.

'

A fővárosi levegő minőségét a szennyező források, a földrajzi adottságok, a meteorológiai tényezők együttesen határozzák meg. Légszennyeződés főként az iparból, a fűtésből és közlekedésből származik. A helyhez kötött szennyező források szama a fővárosban 1981-ben 6404 volt /1296 te*'u lephelyen/, ez az országban lévő összes légszennyező forJtíf 1 ' ' I

rás több mint 50 >-a. Közülük kb. 200 iparvállalat a legjelentősebb szennyező.

A fővárosban a 60-as évek második felétől átfogó intózke- I dések történtek a lakások fűtési rendszerének korszerűsítésére /földgázprogram, távfűtés/, melyek következtében több mint 450 ezer lakás fűtése vált korszerűvé. Ennek ellenére ma is számottevő a lakossági tüzelésből eredő szennyeződés, mivel közel 300 ezer lakásban van még egyedi fűtés.

►

.

A megnövekedett közúti gépjárműforgalom speciális szeny- nyező anyagaival /szénmonoxid, rákkeltő szénhidrogének, ólom/ jelentős egészségkárosító tényező. Világszerte a krónikus légzőszervi betegségek és a tüdőrák gyakoriságának növekedését többek között a nagyvárosok szennyezett levegőjével hozzák összefüggésbe.

*