1982. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

13

r ' ~ ^

\

kolja. Amig az ország össznópessógén belül a halandóságot alapvetően meghatározó 60 éven felüli korosztályok aránya 16,8 ‘/o, Budapesten ugyanez 20,2 %• Az időskorúak számának ' növekedése a következő években a halálozási arány további

emelkedését eredményez heti,

A halálokok összetételében változások következtek be /2. ábra/ 1960-ban a két leggyakoribb halálok /a keringésrendszer betegségei, a daganatok/ képezte az összes halálesetek valamivel több mint felét. 1980-ban e két csoport részesedése közeledik a 75 íw-hoz. A keringési rendszeren belül a halálozás 40 jv-át a szivkoszorúér betegségei okozzák. Gyakoriságuk az utóbbi 20 évben megnégyszereződött, növelve a 40-60 éves férfiak halálozását.

A csecsemőhalandóság Budapesten kedvezően alakul. 1981-ben

22,0 l,oo volt, az eddig tapasztalt legalacsonyabb érték.

Az országos átlagnál /20,6 500/ valamivel magasabb, a több koraszülött és az ezzel összefüggő magasabb újszülötthalandóság következtében. A késői csecsemőhalandóság az országosnál /3.» 4.ábra/ jobb.

Az élet- és munkakörülmények gyorsütemü javulása mellett kedvezőtlen jelenségek is tapasztalhatók a lakosság körében, egyebek között az alkoholizmus /3. táblázat/,a y túlzott gyógyszerfogyasztás, az inaktiv életmód, a szabadidő egyoldalú felhasználása. Az életmódban és a magatartásban tapasztalható káros szokások kockázati tényezőként befolyásolják a lakosság egészségügyi állapotának alakulását.

I I

* — ---------------------------•— ------