1982. június 22. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

261

'. 9n> gazdálkodás tervszerűbbé vált, jobban alkalmazkodott a köve­telményekhez. Az alapellátás elsődlegessége kifejezésre jutott, szükség esetén á nem alapvető feladatok előirányzatainak ter­hére átcsoportosításokat hajtottak végre. Nagyobb jelentőséget kapott a feladatok rangsorolása. Az esetenkénti szükebb költségvetési ellátás eleve takarékos­ságra késztette az intézményeket. Jelentős eredmények szület­tek az energiaköltségek fajlagos csökkentésében. Kedvező ta­pasztalatokat szereztünk a beszerzések bonyolítása és össze­tétele tekintetében. A kedvező tendenciával szemben a takaré­kossági követelményeknek ellentmondó beszerzésekkel is talál­koztunk. Ezek sem voltak azonban kirivóak. A beszerzett áruk minősége gyakran rossz. A költségvetési gazdálkodás egyik feladata az ellátottsági éu szintkülönbségek csökkentése. E tekintetben is kedvező benyo­másokról adhatunk számot, de meg kell jegyezni, hogy ehhez a jelenlegi keretek nem sok lehetőséget adnak, az azonos ágazatba tartozó intézmények ellátottsági színvonalában továbbra is nagyok az eltérések. Az állóeszközgazdálkodást, a műszaki ellátást illetően jelent­hetjük, hogy az intézmények az alapfeladatok ellátásához szük­séges felszerelésekkel, berendezésekkel rendelkeznek, azonban ezek állaga több helyen rossz. Az állóeszközgazdálkodás szer­vezettségében előrelépés történt. Ez az integrált egészségügyi ágazaton túl a kulturális ágazatra is vonatkozik. Bizottságunk behatóbban ezt a két ágazatot vizsgálta. Az eszközállomány karbantartása szintén javult. Ez a terület évek során a gazdálkodás egyik legkritikusabb pontja volt. Az intézetek költségvetésen kívüli források igénybevételével is növelik fenntartási lehetőségeiket. Leghathatósabb előrelépést e téren a szakmunkástanuló intézetek házilagos, saját kivite­lezésű karbantartása jelenti. A Művelődésügyi Főosztály előmoz­dította és segítette ennek a folyamatnak erősödését. i- 11 -

Next

/
Thumbnails
Contents