1982. március 23. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
149
► külső birálók nem, vagy csak ritkábban említenek. A következőkben a városrendezési- építészeti bírálatok főbb csoportjait ismertetjük. ''Alvóváros" jelleg A lakótelepek egyfunkciós megoldást képviselnek és igy kizárólag a lakófunkció és az ehhez szorosan kapcsolódó alapellátás megoldására törekednek. A lakótelepeken munkahely nincs és igy azok munkaidőben kiürülnek, majd pedig este benépesülnek. Ez a jelenség Európa csaknem minden nagyvárosában fellép. Véleményünk szerint az alvóváros probléma két tényezőre vezethető vissza; első a lakótelep méretezésével függ össze. Történetileg kialakult lakóterületeink *. nagy része /családiházas városrészek, villanegyedek/ végső soron szintén alvóváros jellegűek, de ezt a történeti városfejlődés során kialakult központi funkciókat betöltő Uzletutcák és terek közelsége, egyszerű és gyors megközelítése mindenütt feloldja. Ez a hatás nagyméretű lakótelepeink esetében érthetően nem érvényesül. Lakótelepeinken a nyugdíjas korúak aránya - ma még - elenyészően kevés és jelenlétük a lakótelepek "nappali” életében nem meghatározó. Megfigyelhető a régebben épült és többnyire kis lakótelepeken, hogy a lakosság életkorának eltolódásával ez a probléma magától feloldódik. Vannak olyan nézetek is, hogy lakótelepeinken munkahelyeket kell léteMteni. Ennek realitása a közeli években a gazdasági háttér alakulásától, az építtetői igények jelentkezésétől függ. "Humánus, emberi lépték" hiánya A probléma döntően az uralkodóvá vált 10 emeletes beépítésből következik, mely az ujabb lakótelepek többségének megjelenését meghatározza. Kiegészül ez azzal, ^ műm ____ ---- - ~ - -__^ _ . . — _— *—————.—- 9 -
