1982. március 23. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
106
f " I \- 17 Hozzászólók: Hofer Miklós, Duffek Tivadar, Király Andor, dr. Pápay Zsolt, Komor Vilma, Scheich Vilmos, Kálnoki Kis Sándor, Szendrey Karper László. Hofer Miklós: hozzászólásában rámutat arra, hogy a budapesti lakóterületek és a fővárosi tömeges lakásépités ügye az egyik legfontosabb városfejlesztési, várospolitikai probléma. A fővárosi lakásállomány több mint 1/4-e a felszabadulás után épült, jelezve a társadalom fejlődését. Ennek a tevékenységnek az értékelése azonban nem volt mindig egyértelműen pozitiv, mert a társadalmi fejlődés ideálisan elképzelt modellje bizonyos tekintetben nem jött létre, s ez rányomja bélyegét a tömeges lakásépités megítélésére. Az előterjesztés jól tárta fel a fővárosi lakótelepek történetét és azokat a gazdasági, társadalmi tényezőket, amelyek meghatározták a tömeges lakásépités három évtizedes gyakorlatát. A téma koncepciózus megtárgyalása időszerű és a helyes intézkedések megtétele sürgős. Véleménye szerint a szocialista társadalmak gyakorlatában az egyenlő gondoskodás elve és a tömeges mennyiségi lakásigények kielégítésének célkitűzése szükségszerűen egységes ipari épitési módszereket követelt. Ennek a gyakorlatnak azonban nem volt meg a szociológiai, pszichológiai tapasztalata, s a felmerülő feszültségek általános világjelen- > ségek. A város élő, változó környezet, tehát nem lehet készre épiteni. Nem szabad úgy tervezni és épiteni, hogy elveszítse a fejlődésre képes elevenségét. Megítélése szerint az idő fogalma kimaradt a korábbi tervezési és beruházási szemléletből. Nem szabad a 70-es évek lakó- f telepeit sem befejezett városrésznek tekinteni, meg kell adni az átalakulás, a változás, a továbbfejlődés lehetőségét és jogát, hogy a monoton tízszintes épületek között kialakulhasson a városiasodás második üteme, a városrész fejlődhessen és kiteljesedhessen. Ahogy a régi városrészek rehabilitációjáról gondoskodnak az illetékesek, úgy kell foglalkozni majd az uj városrészekkel is. Ezek esetében a feladat egész más, de a cél azonos, az élet minőségének javítását szolgálja. Véleménye szerint a körültekintően összeállított előterjesztés kevéssé hangsúlyozza a lakás és a lakóház jelentőségét. Rámutat arra, hogy a lakótelepi lakásállomány gyors és a vártnál gyorsabban bekövetkező anyagi és erkölcsi avulásával számolni kell. A szükséges intézkedéseket időben meg kell tenni, ezért javasolja, hogy a Tanács nagyobb igényességet fogalmazzon meg az uj tipusu paneles lakásokkal kapcso- „ A latban is. 40& J ’ Jlf g g ____________________________ —----------■ ------------- ---------------
