1981. október 2. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
9
amelyből 28.718 db már az elmaradás felszámolásának megkezdését szolgálta. A túlteljesítés értékét rontja, hogy a felújítások belső tartalma nem mindenben alakult kielégítően, mivel a naturális teljesítésre való törekvés nem mindig a legfontosabb felújítások elvégzését eredményezte. /3. sz. melléklet/ Túlteljesült a lakáskorszerűsítés is. mivel a 4.800 db helyett 6.848 db lakás készült el. Kedvező, hogy ebben a lakosság aktiv közreműködése és vállalása nagyban segítette az ingatlankezelés tevékenységét. A lakosság részéről történő hibabejelentések száma e tervidőszakban évről-évre növekedett. és 198o-ban már meghaladta az 51o ezret, amelyből 18o ezer bejelentés volt a halasztást tűrő karbantartási igény, s ebből 163 ezer jevitás készült el. Az el nem végzett munkák aránya meghaladta a 8 %-ot, amely szintén kedvezőtől; lenül befolyásolta a lakosság hangulatát. Az elmaradás oka, hogy a vállalatok kapacitásuk egy részét - más kivitelező hiányában - felújításra kellett, hogy forditsák. A hibabejelentések másik csoportját a halasztást nem tűrő hibabé jelentések képezték, amelyek évenként meghaladták a 3oo ezret. V * * /beázás, csőrepedés, viharkár, életveszély elhárítása, stb./ E hibák döntő részét a bejelentést követően a gyorsszolgálat 24 órán belül elhárította, de sokhelyütt a befejező munka nem követte a hibaelháritást. A gyorsszolgálat szervezete a tervidőszak során alakult ki. Elsőként a központi gyorsszolgálat működött a Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalatnál, majd a kedvező tapasztalatok alapján mind a 15 ingatlankezelő vállalatnál kialakításra került. A gyorsszolgálati rendszer szervezeti megoldása jónak minősíthető, de a tevékenységével kapcsolatban sok még a lakossági kifogás. Panaszolják, hogy a hibák elhárítása nem mindig megfelelő gyorsasággal történik, a hibafelvevők segitőkészsége sokszor hiányzik, a hibaelháritást végző dolgozók munkájának minősége kifogásolható. \- 4 -
