1981. június 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
52
- 43 III. A FŐVÁROS INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK FEJLŐDÉSE 1. Lakástelepités, városszerkezeti változások A tömeges lakásépítés meghatározó formája a VI. ötéves tervidőszakban is a koncentrált, telepszerű lakásépítés (82 %). A telepszerű lakásépítés - az elmúlt évekhez hasonlóan - döntő többségében (73 %) állami célcsoportos beruházásként valósul meg. A lakástelepités! területek az éltalános rendezési tervekben kerültek feltárásra, melyek közül a VI. ötéves városfejlesztési 1 terv jelölte ki a tervidőszakban beépítésre kerülőket. A tömeges lakásépítés! helyek kiválasztásénál fő szempont a telepítés gazdaságossága volt. A VI. ötéves tervidőszakban a már folyamatban lévő lakótelepek befejezése uj városnegyedek kialakulását jelenti. Jelentős városszerkezeti változásokat eredményeznek az V. ötéves tervidőszakban mér megkezdett, a VI. ötéves tervidőszakban folytatódó I | városrész rekonstrukciók (Józsefváros, Kőbánya, Ujlipótváros), ' a peremkerület! városközpontok újjáépítése (XIV., XVI., XXII.), \ valamint a szanálásmentes területeken telepített uj városnegyedek felépítése ( Békásmegyer, Káposztásmegyer). Az újonnan induló lakótelepek telepítésében az érvényben lévő területfejlesztési koncepció érvényesül. A magas szanálási területek mellőzésével * szanálási szükségletek csökkentésére (2o % körüli szanálási arány), az alapközmüvesitési és közlekedési költségek minimalizáláséra, valamint az épités optimális koncent1 rációjára törekszik a tervezés. Ennek megfelelően a VI.ötéves tervben induló legjelentősebb lakótelep Képosztósmegyeren épül, mely egyben uj városrész létrejöttét is jelenti. I j A magánerős lakásépítések közül a telepszerű formában megvalósulók részben a célcsoportos lakótelepekhez kapcsolódva koncentráltan, részben az egyedi magánépitkezésekhez hasonlóan alacsony szanálósi hányad mellett általában a főváros külső kerületeiben elszórtan épülnek. I 51 j^BI I ^ ! ■■ ■ -
