1981. június 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
29
_______- 2o tájékoztatások, valamint az l98o. IV.n.évi reprezentatív VI. ötéves koncepció információk felhasználásával kíséreljük meg a következőkben nagyvonalakban felvázolni. A gazdaság fejlesztési lehetőségeit a fővárosban a népgazdaság mérsékeltebb növekedési célkitűzései és a sajátos nagyvárosi körülmények határozzák meg. A népgazdasági egyensúly helyreállítása, a gazdasági növekedés lassúbb üteme mellett, csak jelentős külkereskedelmi aktívummal érhető el. Ezek az alaptendenciők a jellemzőek az ország ipari ptenciálja szempontjából meghatározó Budapesten települt ipar VI. ötéves tervidőszaki fejlődésére is. A budapesti ipar jelentős szerepet tölt be az ország külkereskedelmi forgalmában. így a külgazdasógi kapcsolatok - bán kiemelkedő fontosságú ágazatokban (gyógyszeripar, híradástechnikai és műszeripar) exporterientált, dinamikus fejlődés valószínűsíthető. A többi gépipari alágazat, to- ^ vábbé a vegyipar és a textilipar esetében viszont csak igen mérsékelt ütemü fejlődéssel lehet számolni. A népgazdasági JEy í* ■ célokból következő struktúra változtatási feladatokat az ipari termelés alapvető ágazataiban az iparirányítás korszerűsített rendszerére történő átállással egyidejűleg kell elérni. A népgazdasági célok mellett a termelő ágak fejlesztésénél speciális, a főváros sajátos helyzetéből következő korlátozó tényezőket is figyelembe kell venni. Ug^m_injt:_- a budapesti agglomerációban iparfejlesztésre igénybevehető területek korlátozottságát;- a nagy laksürüségü és jelenleg is erősen szennyezett terület fokozott környezetvédelmi követelményeit; a foglalkoztatásba vonható munkaképes népesség csökkenő tendenciája és a tercier szektor fokozódó létszám- igénye miatti országosnál kedvezőtlenebb munkaerő helyzetet; üv 81 iHV I ~ m . i
