1981. június 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
242
Az intézmények működési feltételeiben jelentős problémát okozott az épületek rossz állaga és a műszaki berendezések korszerűtlensége, továbbá az árváltozások költség- növelő hatása. A gondokat úgy hidalták át, hogy a főváros művelődési otthonaiban, vagy más játszásra alkalmas helyiségekben is rendeztek előadásokat, továbbá takarékosabban gazdálkodtak és helyáremelést hajtottak végre. Mindezen hatások ellenére egy színházjegyre az állami támogatás 44 Ft-ról 60 Ft-ra emelkedett az ötéves tervidőszak folyamán. Annak érdekében, hogy a lakosság könnyebben hozzájusson a színházjegyhez, korszerűsítettük a közönségszervezés és a jegyelosztás rendszerét úgy, hogy az összes budapesti jegymennyiség 10 %-a kerüljön a bérletes nézőkhöz, 40 %-a üzemi közönségszervezés utján, 50 %-a pedig a készpénzes forgalomban jusson a nézőkhöz. Csökkentettük a jegyeladással foglalkozó közönségszervezők számát, Így több a színházi pénztárakban, illetve a jegyirodákban értékesített színházjegy. A fővárosi lakosság közművelődéséhez legközvetlenebbül kapcsolódó intézmények a kerületi tanácsok felügyelete alatt álló művelődési otthonok. Működésűk jelentőségét, a nyújtott szolgáltatás differenciáltságát mutatja az, hogy Budapest minden lakosa átlagban kétszer fordul meg a tanácsi művelődési otthonokban, ami évi 3*5 - 4 millió látogatót jelent. Törekedtünk arra, hogy ezek az intézmények bemutató fórumokká váljanak, teremtsék meg a lakótelepek kulturális ellátását, illetve annak javítását. Azokban a kerületekben, ahol nincs közművelődési létesítmény, iskolák és egyéb közösségi létesítmények bevonásával bővitettük a kulturális ellátottságot. ^M 2ui n MM *- 87 -
