1981. június 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
143
f ' 3 i A keresetek növekedését döntően a bérek növekedése határozza meg. Összességében /néhány kivétellel, pl: kereskedelem/ a részesedési és jutalmazási alapból származó keresetek a béreknél lényegesen alacsonyabb mértékben növekednek. Ennek oka egyrészt, hogy a részesedési és jutalmazási alapok a > béreknél és általában a nyereségnél is mérsékeltebben növekednek, másrészt a vállalatok az érdekeltségi alapokból a nem anyagi ösztönzést szolgáló kifizetések arányának növelését tervezik. Megjegyzendő, hogy a részesedési alapok alakulása nem követi a nyereség alakulását, attól pozitív és negativ irányban is eltér. A nominál-keresetek növekedését az 1 főre jutó változatlan áras termelés és árbevétel növekedés nem követi. /Az ipari és kivitelező építőipari vállalatoknál azonban az 1 főre számitott hozzáadott érték növekedése feíümúlja./ A változatlan áron számitott tanácsi szintű 1 főre jutó termelési és árbevételi érték alig 9 %-os emelkedését döntően 5 befolyásolja a kiskereskedelem, ahol mindössze 2,3 %-os növekedést terveznek. A gazdálkodásukat meghatározó 1 főre jutó árrés mértéke viszont jelentősen, közel 25 %-kal növekszik. Meg kell jegyezni, hogy a termelési és eredmény-tervekben még számos bizonytalanság van. Több területen a tervzsüri határozata alapján átdolgozzák ezeket; a vállalatoknak a tervezettnél nagpbb bevételi és eredménytervek kialakítását javasolták. /Ingatlankezelési éa Épitési Főigazgatóság, Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság, és a Kereskedelmi Főosztály több vállalatánál./ Az 1 főre jutó eredmény ágazatonként, vállalatonként differenciáltan alakul, és mértéke is igen eltérő. Néhány válla- * lat kivételével /több közlekedési vállalat, kulturális.vállalatok, Számítástechnikai és Díjbeszedő Vállalat, Gázmüvek, Sütőipari Vállalat/ - amelyeknél általában a beruházások következtében, vagy kereslet-visszaesés folytán csökken az 1 főI i 7 i j ti H ■ wg I _________ ________ I
