1981. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
142
mektelen igénylőknek az esetében, akiknek nincs önálló lakásuk, és általában 5 éve, vagy annál régebben várakoznak, a helyzetük javítására vállalkozhatnak, kivéve az egyedülállókat és a vidékieket . Uj elem az irányelvekben az, hogy a lakáshelyzeten és az igénylők szociális helyzetén túlmenően figyelembe kell venni a lakásigénylők munkájának társadalmi hasznosságát , a családok életvitelét , magatartását, s ha lakással rendelkeznek, annak karbantartását . A lakásigények kielégítésének sorrendiségét kifejező pontrendszert, hármas követelménynek - lakáshelyzet, szociális helyzet, *« a munka társadalmi hasznossága - figyelembevételével alakították ki. Az előterjesztésben kellő súlyt kap a társadalmi ellenőrzés is, A jövőben még nagyobb feladat hárul a társadalmi bizottságokra, mert ezentúl az egyes lakásigénylőknek kiutalandó lakás mi- i lyenségére is nekik kell javaslatot tenniük. Jelentősebb hangsúlyt kap a fokozatosság is. Az önálló lakással nem rendelkező igénylők közül 22-24 ezer család megüresedő, régebbi építésű lakást fog kapni. Kiemelten törekednek a lakossági erőforrások fokozottabb bevonására is. í Elmondja, hogy az irányelvek és a rendelet-tervezetek előkészítése során 45 tanácsi és 37 nem tanácsi szerv nyilvánított véleményt, s a javaslatok véglegesítésénél a szerkesztők figyelembe vették többek között a fővárosi politikai és társadalmi szervek és bizottságaik észrevételeit és javaslatait is. A fő cél nem a lakások elosztása , hanem a lakásokkal való hatékonyabb gazdálkodás, mert a jó lakásgazdálkodás lényegében "má- sodlagos" lakástermelés, mely közvetve az állam anyagi eszközeinek óvását is jelenti. A fiatal házasok kiemelt lakásellátásának kérdésében szükséges a testület állásfoglalása. Ezzel kapcsolatban két változatot tartalmaz az előterjesztés, de az első változat megvalósítását javasolja . IK ivl . "1 " . j I Sjj s Pllfpjl jffjj 1 v *- 7 -
