1981. február 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
286
” ' “ " t I \ Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a szabálysértési hatóságok leg- v utóbbi feladat-, illetve hatáskör bővülése még inkább kiélezte azokat- a hatóságok széttagoltságából eredő - problémákat, melyek eddig is ismertek voltak és megoldást követeltek. A jelenlegi helyzetet és a megoldásra vonatkozó javaslatokat az alábbiakban ismertetjük. n. „ 1. A tanácsi hatáskörbe tartozó szabálysértések elkövetőivel szemben 1955. óta és jelenleg is - a saját működési területére kiterjedő illetékességgel - huszonkét elsőfokú szabálysértési hatóság jár el. Az V.ker. * Tanács V.B. Igazgatási Osztálya ezen felül egyes szabálysértéseket Budapest főváros egész területére kiterjedő kizárólagos illetékességgel birál el. A huszonkét kerületben - a kialakult létszámviszonyok eredményeképpen - összesen: 42 szabálysértési ügyintézői álláshely van. A szabálysértési ügyintézés különösen abban a hét kerületben okoz kritikus helyzetet, amelyekben csak egy-egy ügyintéző működik. Bármelyik ügyintéző akár rövid időre történő kiesése is - amint ezt számos példa bi1 zonyitja - az adott kerületben szinte megbénítja a szabálysértési munkát. t* Nehéz helyettesítésről gondoskodni, ennek az ügykörnek az ellátásához szük, * séges speciális szakértelemmel ugyanis az igazgatási osztályok más dolgoS zői rendszerint nem rendelkeznek. Nehézséget okoz az ügyintéző pótlása is, mert a munkakör betöltéséhez jogi egyetemi, újabban (legalább) államigazgatási főiskolai végzettség szükséges. ^ Az ügyek kerületenként lényegesen eltérő mennyiségéből, valamint a vázolt létszámviszonyokból következik, hogy az évek során nagyon egyenletlenül alakult az egy ügyintézőre juté munkateher. A fővárosi átlaghoz képest a szóródás 64 % és 154 % között mozog. Az ügyek számából eredő túlzott L I 2?C
