1980. december 19. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

170

H »- 4 ­kötelezhető hozzátartozójuk sem. Ők igénylik a leg­több erkölcsi és anyagi támogatást. A nyugdíjasok jövedelmi viszonyait elsősorban a nyug­dijak összege határozza meg, de életszínvonaluk, élet­módjuk jelentős mértékben függ az. egész, család, a közös háztartásban élők anyagi helyzetétől is. l97o-ben a lakosság 7,8 %-a volt 7o éven felüli. Ez sz arány 1975-ben 8,6 %-ra, 1978-ban 9,7 SÉrre, l98o-ban 1° % - re emelkedett. A növekedést az orvostudomány eredményeinek, az életkörülmények állandó javulásának köszönhetjük. Az életkor meghosszabbodása azonban fél eredmény akkor, ha a meghosszabbodott élet időszakát tartalommal nen tudjuk megtölteni. A 7o óven felüli lakosság 4o %-a egyedülálló és koránál fogva esendő, ezért - az eseti anyagi megsegitésen túl - elsősorban a magáramaradottság felszámolására, a társtalansóg megszüntetésére tart igényt. A korszakos társadalmi változások ellenére több mint egyharmatíuk hátrányos helyzetben vari. A hátrányos helyzetet előidéző okok egy része állapot, vagy adottság /pl. betegség, életkor/, amely ettól függő­en válik jobban vagy rosszabbul elviselhetővé, hogy az érintett személy mennyire megértő, segítőkész, családi, lakóhelyi környezetben él. Nem lehet elhallgatni azt a tényt sem, hogy a gondozás­ra hajlandó hozzátartozók, állami vagy társadalmi se- gitség nélkül sokszor közvetlen rokonaik felügyeletét sem tudják megoldani. A lakásviszonyok is elenyésző esetben teszik lehetővé, hogy valaki elaggott hozzá­tartozóját magához vegye. Hf \\ ® ■ - S < •****-■ * . - - - ----­I ” p "

Next

/
Thumbnails
Contents