1980. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
55
\ - 42 5. A gyalogosközlekedés fejelsztése A gyalogosközlekedésnek a városközpontban kiemelkedő szerepe van. Az úthálózatot és a parkolási létesítményeket csak korlátozott mértékben lehet fejleszteni, a városközpont megközelítése egyéni közlekedési eszközökkel mind nehezebbé válik, ezért a Belvárosban áthaladó gyorsvasúti hálózat állomásai és az uticélok között összefüggő gyalogoshálózatot kell kiala- kitani. A belvárosi uticélokat a gyorsvasúti hálózaton, valamint a minden célpontot jól megközelítő gyalogoshálózaton keresztül lehet elérni. A Belvárosban az I. ütem végén a gyorsvasúti vonalak 13 állomása, a 2-es gyorsvillamos nyolc megállóhelye feltárja a területet. Az állomásokhoz kapcsolódik a már részben meglévő és tovább bővülő gyalogoshálózat, amely a járműforgalomtól mentesített utcákból és terekből, épületeken belül kialakított átjárórendszerekből, illetve gyalogos-aluljárókból áll. Rendkívül fontos a gyalogoshálózat forgalmi, helyszínrajzi kiI ff alakításán túl a hálózat elemeinek berendezése egységes város- rendezési, illetve építészeti koncepció alapján választott "utcabútorokkal". A díszburkolatok, a közvilágítás, a zöldterület-rendezés, a szobrok és a térplasztikák elhelyezése, a kereskedelmi és a vendéglátóipari létesítmények telepítése a gyalogosrendszerrel együtt valósul meg. A gyalogos közlekedés fejlesztése az agglomerációs övezet nagyforgalmú településeiben is indokolt. 6. A forgalomirányítás és forgalomszabályozás fejlesztése A forgalomirányítás, forgalomszabályozás fejlesztése elsősorban nem a kapacitásbővítés, hanem a forgalombiztonság, a kedvezőbb forgalomlebonyolódás érdekében szükséges. A főváros forgalomirányító jelzőlámpái végső kiépítésben hét automatikus üzemü területi alközponthoz fognak tartozni. A területi központok irányitója, koordinálója és felügyelője a Kálvin téri forgalomirányító főközpont lesz, amely _________________ A.------. -------------—— - - — —
