1980. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

18

I

A bevezető útvonalak közül 12 egy-, illetve kétszámjegyű országos főútvonal, amelyek a környéki forgalom lebonyolitása mellett az országos és a nemzetközi forgalmat is szolgálják a személy- és teherforgalomban egyaránt. A budapesti agglomeráción három nemzetközi útvonal halad keresztül, közöttük az E5 jelű bonyolítja le a legnagyobb forgalmat.

A fővárosi közlekedési hálózat szerkezetét az úthálózat határozza meg. A sugárirányú útvonalak - a Népköztársaság útja kivételével - a történelmi fejlődés során alakultak ki, a gyürüirányu útvonalak többsége tudatos városszabályozási tevékenység eredménye. A Duna és a Nagykörút közötti területre /a Duna-hidakat is beszámitva/ 17 nagyforgalmú útvonal vezet be. Budán egy, Pesten öt /csak részben kiépített, illetve kiépítés alatt álló/ gyürüirányu útvonal található.

A Duna fővárosi szakaszán hat közúti hid vezet át, a dunai átkelőforgalmat ezeken kivül a 2-es metróvonal Duna alatti szakasza is szolgálja. A Csepel-szigetet, az óbudai-szigetet két-két Dunaági hid köti össze a bal, illetve a jobb parttal. Az agglomerációs gyűrűbe a Szentendrei szigetet a Tahi-hid, j a Csepel-szigetet pedig a Dunaharaszti és a Taksonyi-hid kapcsolja be az úthálózatba.

A főváros területén belül a közlekedési igényeket a metró és a hév-vonalak, valamint a közúthálózat és a villamosvasúti, t trolibusz- és autóbuszvonalak elégítik ki. A MÁV-vonalak, a

fogaskerekű és az Uttörővasut, továbbá a Libegő forgalmi jelentősége a városi forgalomban viszonylag csekély.

|

Az útpályákhoz kapcsolódnak a közúti villamosvasutak és a trolibuszok pályalétesitményei. A fővárosi villamosvasúti hálózat hossza 198 km, a vágányhossza 454 km. A trolibusz- -felsővezeték hossza a fővárosban 55,2 km, a BKV autóbusz- hálózaté 703 km.

fln ií