1980. február 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
42
A munkák sorrendiségét a meglévő müvek védképességének talajmechanikai utón történő felülvizsgálata és a távlatilag tervezett telepszerű lakásépítés ármentesitési igényei határozzák meg. A Ráckevei /Soroksári/ Dunaág fővárosi szakaszának rendezésével /íneder- és partvédőmű alakítás/, parkosítással biztosítható több célra hasznosítható kulturált partszakaszt kell kiépíteni, 4.2 Felszíni vízrendezés Jelenleg a főváros területének 71 %-áról /373 knf/ a csapadékvizet 284 km hosszú állandó és időszakos vízfolyás, illetve árokhálózat vezeti a Dunába. E vizgyüj- tj tő területhez az agglomerációból további 784 km* tartozik. Kiépítettség szempontjából a meglévő vízfolyások 70 %-a földmeder, 25 %-a burkolt, mig 5 %-a zártszelvényű. A vízfolyásokon mintegy 1300 db műtárgy van. A beépített területen általában 3 %-os előfordulási valószínűségű, a külterületeken pedig a 10 %-os nagyvizek Idöntésmentes levezetése a cél* Az elmúlt időszakban a szükséges vízrendezési munkála► tok elsősorban a tömeges lakásépítésekkel összefüggő területekre összpontosultak* Ugyancsak kiemelt feladat a leggyakrabban kiöntést okozó Rákos- és Szilaspatak medrének kiépítése. Az V. ötéves tervben beboltozásra kerül a Sósmocsár árok XVTII.,Állami lakótelep mentén. A Dél-pesti szennyvíz*» tisztitó telep tehermentesítése érdekében a Sósmocsár- árokrendszer vízgyűjtő területének 70 %-a a Gyáli patak vízrendszerébe lesz átkötve. A szemétégetőmü és a körülötte települő ipar érdekében a Csömöri patak alsó szakaszán a mederrendezés elkészült.- 34 -
