1980. február 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
32
A telepitási helyek természetszerűleg csak a befogadó Duna közelében lehetségesek. A pontosabb helykiválasztást - a távlati tervek készítésekor - alapos vizsgálatok előzték meg, melyek során meghatározóak voltak a csatornamű és a környezet adottságai, a megvaiósit- hatóság és a gazdaságossági szempontok. A főváros környezetében lévő települések egy részénél a szennyvizek elhelyezésére csak olyan kisvízfolyások jöhetnek szóba, melyei: a fővároson átfolyva érkeznek a Dunába. Megengedhetetlen, hogy a főváros területén a nyilt medru vízfolyások szennyvizet vezessenek, ezért a csatornahálózat és a tisztítótelepek fejlesztésénél fel kell készülni az érintett községek szennyvizeinek fogadására és tisztítására. A tervezett fejlesztések M P A csatornahálózat fejlesztését úgy kell megvalósítani, hogy az uj lakótelepek és intézményközpontok maradéktalan kiszolgálása mellett a ma még jórészt csatorná- v zatlan peremkerületek /XV.-XXII./ ellátottsága tovább növekedjen az ezredfordulóra minden kerületben. Ehhez évenként 5o-7o km uj csatorna építése szükséges. A csatornázásba bekapcsolt lakások aránya 199o-re 84 %-ot, 2ooo-re 88-9o %-ot ér el. /Lásd 7. melléklet/ ► A csatornahálózat felújítását folyamatosan biztosítani kell. Ezt a munkát úgy kell végezni, hogy az e téren mutatkozó lemaradás fokozatosan felszámolásra kerüljön és a folyamatosan jelentkező ujabb rekonstrukciós igényeket is kielégítsék. Ennek érdekében évente 27-28 km csatorna átépítését kell biztosítani. A rekonstrukció és a fejlesztés során a feltárás nélküli építési módszerek kerülnek előtérbe. Különösen a főgyűjtő- és j -yt- 24 -
