1980. február 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

30

indult meg.

A rendelkezésre álló lehetőségek elsősorban a lakótelepek csatornahálózatának kiépítését tették csak lehetővé, peremkerületek hálózatának fejlesztése csak kis mértékben volt lehetséges. A csatornahálózat fejlődését külön grafikon érzékelteti. /8.sz.melléklet/

A csatornahálózat jelentős hányada még a múlt évszázadban épült. Ennek nagy része ma már elavult. Ezért a hálózatfejlesztések mellett megkezdődött,a legrosszabb állapotú csatornák felújítása. E munka ellenére jelenleg is mintegy 29o km hosszúságú az a hálózat, melynek felújítása időszerű.

A szenny- és csapadékvizek átemelésére lo nagyobb /személyzetes/ és 38 kisebb /önműködő* / átemelőt Uze- meltetnek. A nagyobb telepek közül 7-nél általános,

3-nál részleges rekonstrukcióra van szükség, részben a mélyépítési létesítmények állagának leromlása, részben a gépészeti berendezések elavulása és elégtelen kapacitása miatt. A kisebb átemelők mélyépítményének állapota általában megfelelő, de legtöbbjüknél a gép- kapacitás növelése szükséges.

Jelentős környezetvédelmi és ivóvíz beszerzési problémát jelent, hogy a keletkező szennyvizek rontják a befogadó Duna vízminőségét. A fővárosi szennyvizek több mint 5o %-a ipari eredetű.

2.2 Távlati célkitűzések

"A Főváros Csatornázásának Távlati TervéM-ben és a "Főváros Szennyvízelvezetésének és Szennyviz Tisztításának Program ja’’-ban rögzített irányelvek a mai követelmények

BB | y> ■

jm

I -22-