1980. február 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
131
: ■ Tűz esetén ezekből az épületekből a lakók gyor3 és zavartalan kijutása nem biztosított. A kormány határozata és a 16/1975. az. ÉVLI-BLi-Ptí együttes rendelet értelmében ezen épületeknél az utólagos tűzvédelmi munkákat 1980-ig el kell végezni. Felmérésünk azonban azt mutatja, hogy az átépítés lassú, jelentős az elmaradás. A középületek többségének tűzvédelmi helyzete kielégítő, az egészségügyi, valamint a kulturális /művelődési/ lé- tcoitményeké azonban nem megnyugtató. A kórházak zsúfolta!:, adott esetben gond a tűzoltás és a betegek mentése. A színházaknál jellemző az elektromos berendezések elavultsága, |l a beépített biztonsági berendezések korszerűtlensége és karbantartásuk elégtelensége, a díszletek lángmentesítésének gyakoi'i hiánya, tárolásuk megoldatlansága, valamint V több helyen a tűzjelző berendezések és a közvetlen tüzjelző telefonok gyakori meghibásodása, üzemképtelensége. /// jpplare-, . Súlyosbítja a h lyzetet a színházakat határoló utcákban parkoló nagyszámú gépjármű. Ezek tűz esetén lehetetlenné teszik az épület megközelítését tűzoltó gépjármüvekkel, akadályozzál: az épületből való mentést, a föld alatti tűzcsapokat pedig eltorlaszolják. 1 * : A főváros erdő- és mezőgazdaságának tűzvédelmét jónak értékelj ül:. A parkerdők tűzvédelme érdekében az erdőgazdaság jelentős tevékenységet fejt ki a társadalmi oktivn- háézatni révén. A száraz cvszakok és a gondatlan emberi magatartás, az utóbbi években néhány gyújtogatás növelte az ilyen jellegű tüzek számát. 1975 és 1979. között a fővárosban keletkezett tüzesetek számát és kárértékét az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza. A tüzesetek számának 03 kárértékének alakulása nem rosszabb, mint az értékelt időszakot megelőző tiz évben. A legtöbb káros tűz a lakóházakban /48 %/ és az
