1979. október 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
21
III. Az egészségügyi fejlesztések, gazdálkodás, beruházások,, rekonstrukciók _es jnügzaki _fc jYesztes f oladaTai Az egészségügyi szükségletek megfogalmazása egyre inkább objektív módszerek alkalmazásával történik /megbetegedési vizsgálatok, haláloki statisztika stb./. Iliután a feladatok sokrétűek a megoldás során sorrend megállapítása elkerülhetetlen. Egyes esetekben a betegségek társadalmi veszélyessége /pl. tbc, nemibetegségek stb./, mig másoknál gyakori előfordulásuk /magasvérnyomás, keringési rendszer betegségei/ miatt koll a fejlesztést vagy átcsoportosítást szorgalmazni. Egyre többon és egyre gyakrabban vetik fel az egészségügyi ellátás hatékonyságánál: kérdéseit. Sajnos ennel: ellenére közgazdászok, de műszakiak sem érdeklődnek az ágazat iránt. Ennel: egyik oka, hogy Magyarországon ilyen irányú szakemberképzés nem folyik, sőt szervezett továbbképzés hiányában nem lehet ilyen ismereteket szerezni. A korszerű egészségügyi intézmény bonyolult szervezet, mely nemcsak nagyságánál, hanem sokrétű feladatából adódóan sem nélkülözheti más, nem egészségügyi képzettségű szakemberek közreműködését. tj Magyarországon és a'többi szocialista országban is a gyógyintézetek vezetői orvosok, A jövőben^egyre inkább figyelembe kell venni azok gazdasági, műszaki vonzatát is és vizsgálni kell .a ráfordítások hatékonyságát. Az egészségügy. távlati fejlesztésénél a programnál: anyagi, műszaki megalapozásánál abból kell kiindulni, hogy több egymással összefüggő feladatot szükséges egyidejűleg megoldani:- az intézmény hálózat fejlesztése a kikerülhetetlen szanálások pótlásával,- az ellátásban elmaradt területek szintrehozása rekonstrukciós programok rneggyorsitásával,- az intézmény rendszerek irányításánál: hatékony biztosításával,- a rendelkezésre álló szellemi, anyagi és pénzeszközök olyan felhasználásával, hogy az egészségügy /az egészségpolitika/ célkitűzései hatékonyan, gyorsan és gazdaságosan valósuljanak meg,- a pénzforgalmi szemléletű gazdálkodásról fokozatosan a költség szemléletű gazdálkodásra koll áttérni biztosítva azt, hegy a működés és a gyógyítás költségei egyre inkább mérhetők és elemezhetők legyenek, I ■ ) - 17 -
