1979. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

145

\ } ■'- 74 ­kus voltát, és talán azt a perspektíváját is, hogy a jövő elé is bizalommal tekinthetünk, a ■ *. A beszámoló tükrözte az országos képet is, ha egy kicsit talán hosszasan is, de az országos képbe Budapest is nagyon vas­tagon bennevan, és a minisztérium Budapest közbiztonságát, egész helyzetét megkülönböztetett figyelemmel kiséri, úgy anya­gi-technikai, mint / létszámelosztási tekintetben, még akkor is, ha a mai jolentős tanácsülésen miniszterem, vagy a kórház­ban fekvő miniszter-helyettesem nem tud jelen Jenni, Engedjék meg, hogy nagyon távirati stilusban belső helyze­tünkről is néhány szót szólja#, tehát arról, hogy nemcsak fel­HJHj adtuk a kérdést, hogy mit hogyan kellene csinálnunk, vagy mit Kizná kívánunk végülis saját portánkon tenni. Talán csak annyit, hogy a kiképzésben, az egész rendőri \ állomány kiképzésében a főiskolától a rendőriskoláig, amelyek most már egy évet is meghaladnak, plusz a gyakorlati szolgálat­ban: azt tüztük ki célul; hogy ne mindig azok legyenek szolgá­latban, akik nincsenek kiképezve, hogy tehát az állomány kel­s lő fegyelmezettséggel, szaktudással álljon helyt, ott ahol szük- ' ség van rá. Ez az egyik, A másik: A generációváltás nálunk is bekövetkezett. Elmond­hatom, hogy testületünkbe nagyon stramm, tehetséges fiatalok kerültek; jól axxáxüónakz ötvözi a tapasztalt szakemberek mun­kája a kezdő fiatalokat, i Ar ɧ

Next

/
Thumbnails
Contents