1979. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
135
r _ t \ - 66 Kiderül a tájékoztatóból, hogy csökkent a gazdasági perek száma, és csökkent a gazdasági birság kiszabásáért indított eljárások száma is. A közvélemény - de még a hivatásos jogásztársadalom is - hajlamos arra, hogy a perek számának a csökkenését általában kedvező jelenségnek tekintse, hiszen a pert a közfelfogás valamilyen betegségi szimptómának tartja a társadalmi életben, tehát ha kevesebb a per, akkor az jó, mert akkor kevesebb zavar lehet a társadalom életében az állampolgárok egymás közötti viszonyában meg a gazdálkodó szervek egymás közötti viszonyában is. Nem szabad ezt a nézetet abszolutizálni. Ez aktuálisan éppen arra kell hogy figyelmeztessen bennünket, hogy bizonyos hibák vannak, homokszemek kerültek a fogaskerékbe, amelyek ezt okozzák, ez a csökkenés tehát nem teljes mértékben kedvező jelenség. Vannak például olyan gazdasági perek, amelyeknél igen sokszor azért nem indítanak keresetet, mert az a fél, aki szállítójának valamilyen magatartása miatt kárt szenvedett - nem tudtak megegyezni a szállítás feltételeiben, vagy hibásan szállított stb. -, tudatában van ugyan elismert igényeinek, mégsem meri érvényesíteni követelését, mert attól tart, hogy győz ugyan a perben, de mégis ő húzza a rövidebbet, * mert vagy nem fog árut kapni, vagy egyéb módon érzékeltetni fogja vele az elmarasztalt szállítója az ígynevezett gazdasági erőfölényét vagy monopolhelyzetét, amely a jogosult fél számára lehetetlenné teszi a további munkát. Ez kétségkivül nem egészséges jelenség. Erre már azzal kapcsolatban is felfigyeltek, hogy a gazdasági birság kiszabásának a lehetőségét szabályozták, és erre vonatkozóan /ír ' m
