1979. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

101

Az emberi élet és testi épség elleni bűncselekményekért elitéltek száma fővárosunkban viszonylag nem magas, sőt a súlyos

testi sértésekért felelősségrevontaké jelentősen csökkent, de az esetek túlnyomó többségében a ói vádlottak / durva, erőszakos cselekményeiket ittas állapotban követték el.

Itt térek ki az élet elleni cselekményekre. Emberölésért,

•>

vagy annak kísérletéért a biróság elé állított vádlottak ügyét tárgyalva, azokat elemezve, a hátteret keresve arra a megállapításra jutottunk, hogy igen ritka az un. minősített emberölés, vagy annak kísérlete, amelyek halálos Ítélettel is végződhetnek. Magyarán és egyszerűbben tehát : ritka fővárosunkban a rablógyilkosság, a kéjgyilkosság. Az emberölési ügyek túlnyomó többsége tv' .

családon belüli véres verekedésből-veszekedésböl, szomszédok között, kocsmában való bicskázásból adódik, megrögzött alkoholista családokon belül.

Ez természetesen nem megnyugtató, természetes ezért, hogy az alkoholizmus elleni harcot nemcsak jelszavakban, hanem a valóságban is folytatni kell. Tény, hogy az utóbbi időben olyan erőszakos, emberölési ügyeket ismert meg a közvélemény, a lakos- ság, amely ügyek arra kell, hogy késztessék egyrészt a társadalmat, másrészt pedig a bünöldöző szerveket, hogy az ilyen ügyek felderítését minél inkább szorgalmazzad '

•

AzaIán mondanom sem kell, hogy a rablási cselekmények, az autófosztogatások/ a betöréses lopások elkövetőinek jelentős része megrögzött alkoholista. Az alkoholizmus nagymértékben veszélyezteti a közlekedés biztonságát, az emberek életét és tes] /of '•- 33 v