1979. június 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
8
) mind a szükebben vett szakmai irányításban sikerült érvényesíteni az általánosabb érdekeket a helyi érdekek sértése nélkül. Kialakult egy fővárosi közoktatáspolitikai fejlesztési stratégia mind az alsófoku, mind a középfokú oktatás szervezeti feltételeinek távlati igények szerinti kielégítésére, mind pedig a tartalmi munka színvonalának folyamatos emelésére. Azokban a kérdésekben, amelyekben felső szintű ágazati döntésektől függ a gyorsabb előrehaladás fővárosi terveinek részletes kimunkálása .] /pl. az irányítási szervezet struktúrája és működtetése, általános- és szakfelügyelet, pedagógus továbbképzés, felnőttoktatás megujitása, a gyógypedagógiai intézmények,/ megfelelő színvonalú előmunkálatok folynak, és szoros az ágazat felsőszintű irányításával való együttműködés. A fővárosi és kerületi tanácsok olyan társadalmi feltételek között végezték a közoktatási intézményhálózat irányításának munkáját, hogy egyrészt teljes egyértelműséggel érezhették a tár- *-u sadalom érdeklődését, figyelmét és segitő szándékát, másrészt tapasztalhatták az objektiv igények gyorsabb növekedését mint kielégítésük forrásainak bővülését. A fővárosban a közoktatási párthatározat útmutatásai alapján végzett munkában döntő tényezők voltak a pedagógusok, a neveI v lőtestületi kollektívák, az intézmények vezetői, valamint az iskolák pártszervezetei és szakszervezeti bizottságai. Az irányítási döntések valóra váltásában a kötelességteljesitést meghaladó mértékben vettek részt, és alkotó részvétellel, kezdeményezésekkel is segítették a határozat teljesítésének érdekében végzett ► munkát. E jelentés átfogó képet ad a fővárosi közoktatás 1972 óta végzett munkájáról - mivel azonban Budapest Főváros Tanácsa 1978 novemberében az általános iskola munkájáról és fejlesztésének irányairól részletes elemzés alapján megfelelő határozatokat hozott, e témakör csupán néhány fontosabb összefüggés kapcsán | szerepel. » ■: 't JÉ — m_ j!
