1979. június 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
27
’ - 21 I lyozzák felelősségüket lényeges pedagógiai kérdésekben. E keretek fokozatosan tartalommal telitődnek, de az előrehaladás lassúbb, egyenetlenebb, ellentmondásosabb mint amit a nevelő munka érdekei megkívánnának. Tapasztalható a demokratizmusra való hivatkozással a határozott vezetői intézkedések jogosultságának megkérdőjelezése, a fegyelmezetlenség is. Másutt a helytelen vezetői döntés sem kapja meg a jogos nevelőtestületi bírálatot. Az iskolai élet de- % mokratizmusának további fejlesztése a pedagógiai munka fokozásának jelentős tartaléka. A közoktatáspolitikai tudatosság fejlődése lemérhető azon a figyelmen és gondoskodáson, ahogy a középfokú oktatási intézmények pedagógiai munkájukba beépítették a fizikai dolgozók gyermekeivel való foglalkozás párthatározatban is kiemelt feladatát. Eredménynek tekintjük, hogy a munkástanulók középiskolai továbbtanulási arányai jók, és gimnáziumi továbbtanulási arányuk a tagozatos tantervű osztályokban is stabilizálódott. A felsőoktatási in- tézményekbe a budapesti gimnáziumokból felvett diákok között a munkás, illetve paraszt szülők gyermekeinek aránya megegyezik iskolai részarányukkal. A szakközépiskolákból felvettek közötti arányuk is megközelíti az iskolait. A fizikai dolgozók gyermekeivel való foglalkozás árnyolda- v la azonban, hogy az évismétlők, a kimaradók, minimális szint alatt teljesítők túlnyomó többsége is a munkások - elsősorban szakképzetlen munkások - gyermekei közül kerül ki. A világnézeti nevelő munka eredményei a középfokú oktatási intézményekben egyrészt társadalmi hatások, másrészt az iskolai oktató-nevelő munka hatásai alapján jönnek létre. Megállapodott és kiforrott világnézettel ennek az életkornak az ifjúsága még nem rendelkezik. Tudatukban még nem rendeződik egységes képpé az a sok uj ismeret, élmény és magatartásminta, amely a fiatalokat az * iskolában és közvetlen környezetükben éri. Bizonyos tendenciák igy is megállapíthatók. A természettudományos tárgyakkal való folyamatos foglalkozás természetszemléletükben szükségképpen kifejleszti az anyagi oksági kapcsolatok keresését. Bár a konkrét természeti jelenségek materialista jellegű magyarázata lényegében egyértelmű számukra, e materializmus eléggé leegyszerűsített.