1979. június 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

118

m Legkedvezőbb a helyzet az épitőipar! ágazatban, a legkedvezőtlenebb pedig azoknál a vállalatoknál, amelyek a lakossági ellátás szempontjából speciális ¥ és alapvetően fontos tevékenységet látnak el és az alkalmazható árakat életszinvonal-politikai szempon­tok határozzák meg. /Pl. Sütőipar, GYEV, Gyógyszer- tár, csökkent munkaképességűeket foglalkoztató válla­latok/. Ez utóbbi vállalatok a meghatározott jövedel­mezőségi mutató alapján veszteségesek. *' ¥- Az egyéb mutatók alapján /tisztajövedelem termelés, élő és holtmunka felhasználás aránya/ a fővárosi ta­nácai vállalatok tevékenysége az országos ágazati át­lagok körül alakul. 2./ Ex port gazdaságos s ár. ¥ iu Gazdasági célkitűzéseink egyik alapvető eleme, hogy a vál­I f lalatok export-tevékenysége gazdaságosabbá váljék. Jelen­leg az országos átlag devizakitermelési mutató 35 Ft/rubel, illetve 45 Ft/#. A gazdaságtalan export kizárása csak foko­zatosan történhet meg, ezért a gazdaságtalanság határát jelenleg 40 Ft/rubel, illetve 50 Ft/# azinten határozták meg. A tanácsi vállalatok közül 10 vállalat termel exportra és bár termelésük az országoshoz viszonyítva nem számot­tevő, egyes termékek - bőrdíszmű, ruhaipar stb. - eseté- » ben a kormányszintű megállapodások teljesítéséhez tevékeny­ségükre szükség van. f A vállalatok 1977. évben a szocialista országokba - első­sorban a Szovjetunióba - közel 14 millió rubel, 1978. év­ben 17 millió rubel értékben exportáltak. A vállalatok együttes szocialista exportjának devizakiteraelési mutatói 1978. évben javultak, a gazdaságos exportra megállapított alsó határértéket - 40 Ft-ot - azonban 1 Ft-tal meghaladják. A vállalatok tőkés exportja 1977. évben 4,8; 1978. évben 5,3 millió dollár értéket képviselt. A tőkés export együt- / , _________ ^í § —— _____________ ___________BsH&lSjSR.__— -- - - -- ------________ -_4. - ---- ■ — — ._____________ I- 64 -

Next

/
Thumbnails
Contents