1979. március 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

217

,0 ^ - 49 ­► ni, támogatni kell a magánlakások karbantartását, nagyarányú k mfortositását, természetesen csak ott, ahol az össztársa­dalmi szempontból hosszú távlatban is elérhető lesz. Ehhez azonban feltétlenül biztosítani kell azt a stabilitást, a- melyet az állampolgárok elvárnak saját lakásuk vagy épüle­tük életét és jövőjét tekintve. Itt szeretnék felvetni egy gondolatot lakásgaz­dálkodásunk néhány fonákságáról. Szállodaépítésünk köztudo­másúan rendkivül lemaradt az igényektől. Ezért ezres nagy­ságrendekben használnak lakószobákat és komplett lakásokat idegenforgalmi célokra. Véleményem szerint nem ez a módja az idegenforgalmi problémák megoldásának, A továbbiakban a lakástelepités koncepciójával szeretnék foglalkozni. Az előterjesztés adatai alapján külön A f/ | * számításokat végeztem, és azt kellett megállapitanom, hogy a koncepció szerint a következő 15 év alatt a főváros két­milliós lakosságából 400 000-en kell hogy kerületet változ- [ tassanak. Ha ehhez hozzávesszük a belső mozgásokat, az indo­kolt lakáscseréket, ez azt jelenti, hogy a lakosság 30-40 %- ának kell nemcsak lakást változtatnia, hanem megváltoztatnia infrastrukturális igényeit is. Egy szociológiai tanulmányban azt olvastam, hogy szinte népvándorlás-jellegű költözködések korát éljük. Ez nemcsak fővárosunkra jellemző, hanem országos településháló­zatunkra is. Ezt a kérdést nemcsak épitési vagy gazdasági szempontból kell vizsgálnunk, hanem társadalompolitikai ha­tásában kell alapvető döntésekre vinni, hiszen az ilyen csa­ládegységek társadalmi aktivitása mind a munka vonatkozásá- bán, mind egyéb vonatkozásokban csökken. J47 M . 1 l * I ___________ __________

Next

/
Thumbnails
Contents