1978. november 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
302
IV. AZ ISKOLAVEZETÉS HELYZETE. HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE Az igazgatók munkájának színvonala, az iskolavezetés hatékonysága az elmúlt öt évben növekedett. Ez nemcsak a tanulmányi és nevelömunka korábban már emlitett eredményeivel mérhető le, hanem ennek jele az is, hogy erősödött a nevelőtestületi egység, szélesedett az iskolai élet demokratizmusa, egyre több iskolának alakul ki sajátos egyéni arculata. Egyre emelkedik azoknak az igazgatóknak a száma, kik már megbízásuk előtt elvégezték a 12 hetes vezetőképző tanfolyamot és a működő igazgatók jól használható segítséget kapnak a részükre szervezett továbbképzés keretében (E tanévben kilenc féle továbbképzési lehetőséget szervezett a Fővárosi Pedagógiai Intézet az igazgatók számára.) Az iskolák igazgatóinak helyzetét és munkáját ugyanakkor nehezíti, hogy az iskolavezetés jelenlegi szerkezete nem felel meg a követelményeknek. Az iskolai élet zavartalansága szempontjából kétségtelenül fontos üzemeltetési, beszerzési gondok, a nevelőtestület nyugalmával, munkahelyi közérzetével összefüggő bérgazdálkodási, munkajogi feladatok, az ezzel járó megnövekeriett adminisztráció — melyet hatékonyan nem tudtunk csökkenteni — olyan mértekben veszik igénybe az igazgatók energiáját és munkaidejét, amely mar a pedált/ gógiai vezetés rovására megy. Az iskolavezetés helyzetének javítására több változatot tartalmazó javaslatot készítettünk és azt felterjesztettük az Oktatási és a Pénzügyminisztériumba. A munkafeltételekkel, s a megnövekedett feladatok intézésében való nem kellő tájékozottsággal, néhány esetben a vezetői alkalmatlansággal függ össze az állami fegyelem lazulásának jelentkezése, amely a központi utasítások, munka- és bérjogi. valamint gazdálkodási kérdések liberális értelmezésében is jelentkezik. Változást jelentett az iskolavezetés helyzetében az 5/1974. V. 21. MM. sz. rendelet megjelenése, mely az igazgatók határozott idejű megbízását írja elő. A rendelet célja az. hogy realizálja az igazgatókkal szemben támasztott követelmények érvényesülését, fokozza az iskolavezetés hatékonyságát, felelősségét, segítse elő a feladatukat ellátni nem vagy nehezen tudó vezetők személyi cseréjének lehetőségét. A rendelet megjelenése után kinevezett igazgatókat — már határozott időre (5 év) kellett megbízni, a régebben határozatlan idejű megoizásokat pedig fokozatosan határozott idejűvé kellett tenni. Az új megbízási rendszerben nagyobb jelentőséget kapott az iskolai párt- szervezet. szakszetvezet, növekedett az igazgatói megbízások demokratizmusa. Az áttérés három éves időtartama alatt előnyösen változott az igazgatók kor- és nemek szerinti összetétele (lásd 18. sz. tábla); a kerületek többségében olyan igazgatókat bíztak meg. akik előzőleg már elvégezték a vezetőképző tanfolyamot. 16 Ja l •***!*> * — — — w . ■ ■ —-—■—>*■ —"
