1978. november 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

291

I - '

.....

B

HHB

i

1.

AZ ALTAI.ANOS ISKOLAI NEVELÖ-OKTATO MUNKA HELYZETE

?

> I. A tankötelezettség teljesítése

J

Az általános iskolai nevelő-oktató munka eredményességének egyik lényeges mutatója a tankötelezettség teljesítése, amely már 1973-ban is kedvező képet mutatott, s azóta tovább javult. Számszerűleg mérhető az előrelépés az 1

—8 évfolyamban a bukás miatt osztályt ismétlők és a 8. osztályban túlkoros tanulók arányának csökkenésében. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy tanköteles koron belül a tanulok több mint 99%-a befejezi általános iskolai tanulmányait (lásd 9

A tankötelezettség teljesítésének javulasa alapvetően a pedagógiai kultúra fejlődésével fúgg össze, amely a központi intézkedések mellett a korszerű módszerek terjedésében, az arra rászoruló tanulók folyamatos segítésében nyilvánul

A tankötelezettség megnyugtató mennyiségi teljesítése mögött azonban igen differenciált tartalmú kép rejlik. Az általános iskolát végzett tanulok döntő többsége nemcsak becsülettel áll helyt a továbbtanulás egyes formáiban, hanem világnézeti megalapozottsága, erkölcsi arculata is megfelelő. Olyan alapozással

f indultak az általános iskolából, amelyre epitve eredményesen szerepelnek a középiskolák alsó két osztályos tanulóinak tanulmányi versenyein, visszajárnak ■‘4 volt iskoláikba segíteni az úttörőmunkát, ők adják az aktív magját új közössegük kulturális munkájának. Felügyeleti tapasztalataink szerint ugyanakkor igen I nagy gond. hogy az általános iskolát tankötelezettségi korhatáron belül elvégző

gyermekek között jelentős az a réteg, amely az alapvető ismeretek és készségek terén a követelmények szintje alatt teljesít.

Ezt a felügyeleti tapasztalatot erősítette meg az a vizsgálódás, amelyet a Tanács Oktatási Bizottságának tagjai végeztek hat szakmunkásképző intézetben Közismert, hogy az általános iskolát végző tanulók tanulmányilag gyengébb rétégé orientálódik a szakmunkásképzés felé. akik közül soknál a bizonyítványba i beírt „elégséges” osztályzat mögött nincs meg a valóban elégséges olvasási, helyesírási. számolási készség, bizonytalan a nyelvtani, mértani alapismeret, gyenge u matematikai feladatmegoldó képesség. Ennek következteben az első évfolyamban lemorzsolódók 27—40" ,,-a gyenge tanulmányi eredmény miatt hagyja el a szakmunkásképző iskolát. A lemorzsolódás másik tényezője a szakmától való elidegenedés, ami a munkára nevelés és a pályaismeret hiányosságaira vezethető visz- sza. A magatartás és a szorgalom osztályzatai jobban fedik a valóságos szintet, és az utolsó öt év helyzetképe javuló. E vizsgálat tapasztalatai is rámutatnak az álta- ^ lános iskolák munkájának gyenge pontjaira; felhívják a figyelmet, hogy sem a

tanácsi irányítás — az általános és szakfelügyelet —, sem az iskolák vezetése nem tettek eleget azért, hogy a tankötelezettség minőségi teljesítése ne mutasson rosszabb képet, mint a statisztika adatai.

5

I J9/

i

l

i i — I ■iHg f