1978. november 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
21
I ___________ • ség arra, hogy az iskolák épüljenek a telepszerű magánerős lakásépítkezésekhez kapcsolódóan, és jelentős anyagi támogatást (489 millió forint) adjunk a peremkerületeknek a lemaradás felszámolásához. Megvizsgáltuk a tanteremfejlesztés alakulását az 1977. december 31-i állapotnak megfelelően (lásd 14. sz. tábla). Az eredeti tervhez viszonyított 83.8" ,,-os részarányos teljesítés (inmagában is gondol okoz, jelzi, hogy a beruházás, kivitelezés nem mutat kedvező képet. Ügy tűnik, hogy a lakótelepekhez kapcsolódó célcsoportos iskolaépítés — bár több helyen most is fáziseltolódással — megvalósul; nehezen hozható be a telepszerű magánerős lakásépítéshez kapcsolódó lemaradás. Ugyancsak gondok jelentkeznek a kerületi beruházásoknál, mert a tervidőszak hátralevő részére eső beruházásoknak csak mintegy 50" (,-a műszakilag előkészített. H i a jelenleginél nem tudunk gyorsabb építési ütemei diktálni, a tervidőszak végére újabb nehézségek jelentkeznek. A jelentkező feszültségeket központi intézkedésekkel is igyekeztünk csökkenteni: szolgálati lakásokat szabadítottunk fel tantermi célokra: ideiglenes jelleggel lakásokat adtunk át napközi otthoni foglalkozásra. Hozzájárult az elhelyezési feszültségek csökkentéséhez a szaktantermi rendszerben tanító iskolák számának emelkedése, amellyel az iskolaépületek kihasználtsága is növekedett mintegy 15—20" ,,-kal. (A szaktantermi rendszerben tanító iskolák számának és arányának növekedését a 15. sz. tábla mutatja.) A reális képhez azonban hozzátartozik. hogy a kialakított szaktantermek ellátottsági, felszerelési színvonala igen különböző. Sok helyen a tanteremből választottak le szertárt, amellyel megoldották ugyan az eszközök elhelyezését, de csökkentve a mozgásteret növeltek a tanteremben a gyermekek zsúfoltságát. A természetes népszaporulatból adódó feszültséget bizonyos mértékig azzal is lehet csökkenteni, ha az általános iskolák felvevőkörzetét a kerületi határoktól függetlenül — a szükségletnek megfelelően — módosítjuk, esetleg a mai- meglevő általános- és középiskolák között átcsoportosítást hajtunk végre. A VI. ötéves terv időszakában az általános iskolai tanulók számának to- vábbi 40—44 000-rel való növekedésére lehet számítani. Ha a nevelö-oklato munka feltételeinek legalább az V. ötéves terv vegére kialakuló szintjét tartani akaijuk, akkor kereken 1800 tanterem építése válik szükségessé. A tanterem szám növelése mellett a VI. óteves tervben komoly feludalol jelent a meglevő általános iskolák rekonstrukciója, különösen a fűtési és világítási rendszerek korszerűsítése. Jelentős anyagi erőt fordítunk az általános iskolák lanszci ellátottságának javítására: e téren sikerült az egyes iskolák közötti ellátóttságbeli különbségekét csökkenteni, és iskoláink egy részében jelenleg mar nem a felszerelés hiánya I okoz gondot, hanem a megfelelő kihasználás és elhelyezés. 1 2. A személyi feltételek alakulása r Az általános iskolai tanulók számának növekedése nehezseget jelentett a pedagógus szükséglet biztosításában is. (A pedagógusok számának alakulását a 17. sz. tábla mutatja.) Különösen nagy gond a tanitóhiány. amelynek következtében az alsó tagozatos osztályokban és a napközi otthoni csoportokban ugrás► szerűen megnőtt a képesítés nélküliek száma és aránya: míg az 1972—73. tanévben 40 képesítés nélküli nevelő dolgozott az általános iskolákban, számuk az 1978—79. tanévre 858-ra emelkedett, arányuk pedig 0.4%-rol 7,6° n-ra ugrott. 20 I |_ __ l ■ J
