1978. október 4. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
32
1 \ szakigazgatási szervek véleményét általában figyelembe vesszük. Indokolt esetben támogatjuk azokat, és a megoldási lehetőségeket közösen alakítjuk ki. Az elmúlt évek folyamán azonban többször előfordult, hogy véleményeltéréssel kerültek egyes kérdések előterjesztésre. A döntés során a Pénzügyi Főosztály álláspontja jutott érvényre • * A vállalati egyedi kérelmek elbírálásánál arra törekszünk, hogy a felmerült kérdések megoldása a népgazdasági érdekkel összhangban a fővárosi célkitűzések és feladatok megvalósítását segitee elő, de a vállalatokat indokolatlanul előnyös helyzetbe ne juttassa. 4./ A lakoseágadóztatási munka A Pénzügyi Főosztály eddig ismertetett feladatainak végzésekor - bár tevékenysége a lakosság ellátását jelentősen befolyásolja - közvetlen lakossági kapcsolatba csak ritkán kerül. A lakosságadóztatási munkák során viszont az állampolgárok szőles körét közvetlenül árintő tevékenységet folytat. E feladatok elveit és tartalmát felsőszintű párt és állami határozatok, konkrét kereteit, módszereit '' pedig miniszteri rendeletek, utasítások szabályozzák. Ennek keretében a Pénzügyi Főosztály ellátja- a fővárosi adóapparátus széleskörű szakmai feladatainak irányítását és ellenőrzését,- a hatáskörébe tartozó jogorvoslati teendőket,- a tapasztalatok elemzése alapján kezdeményezi, illetve szervezi a lakosságadóztatási munka egyszerűsítését v és korszerűsítését. Az adóapparátus munkájára utaló mennyiségi adatokat a 3. számú mellékletben mutatjuk be. a./ Adópolitikai célkitüzések_megvalósitása ► A sokféle lak08ságad<5ztatási föladat közül társadalompolitikai hatásában legülentősebb a jövedelemadóztatás, ezen belUl is a kisiparosok és kiskoréekeúök adóztatása. E munka fővárosban követendő irányát a Fővárosi Tanács VB. 1973., illetve 1977* évi határozatai szabták meg. Ezek szerint a szakigazgatási szervek összehangolt intézkedésekkel biztosítsák, hogy a magánszektor megfelelő keretek között járuljon hozzá a lakossági igények kielégítéséhez, elsősorban a szolgáltatások terén, másrészt vonják el a munkával nem arányos, főként az idegen munkából származó többletjövedelmeket. ? 32 j H \ -13-
