1978. október 4. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
22
\ ) Feladatainkat részben növelte, végrehajtását bonyolultabbá tette, hogy ebben az Időszakban a gazdasági feltételek általában feszítettebbé váltak és ezért számos intézkedés született a központi Irányítás erősítésére, a takarékosabb gazdálkodás megvalósítására. 5 körülmények különösen szükségessé tették a tanácsi testületek iránymutató határozatait, intézkedéseit. ▲ Pénzügyi Főosztály a középtávú pénzügyi terv ás az éves költeégvetések összeállításakor elemzéseket, helyzet-felméréseket kászitett, kidolgozta azokat a szempontokat, amelyek a döntések alapját képezhették. A Tanács ezek figyelembevételével határozta meg a gazdálkodó szervek számára a középtávú tervben a gazdálkodási elveket ás fő irányokat, illetve az éves költségvetésekben az ezekkel összefüggő konkrét feladatokat. A Tanács költségvetési gazdálkodásának alapja a középtávú pénzügyi terv ás az éves költségvetés. Ezek tervezése, végrehajtásának megszervezése, irányítása a Pénzügyi Főosztály tevékenységének egyik leglényegesebb mozzanata. A tervkészítésnek ebben a szakaszában főosztályunk elemző, egyeztető, koordináló feladatot lát el. A főváros pénzügyi lehetőségeit bevételeinek mértéke határozza meg. A bevátslek három fő forrásból tevődnek össze /saját bevételek, megosztott bevételek és állami hozzájárulás/, amelyeknek pontos tervezése a tanácsi feladatok ellátásának feltétele. A saját bevételek Aőltségvetési intézmények működési bevételei és lakosági adók- illetékek/ tervezésénél minden évben nagy felelősséggel kell eljárni, mert ez a bevételi forrás a kerületi gazdálkodás kereteit alapvetően határozza meg. A tervezés során a működési bevételeknél 500 intézmény tevékenységének és a lakosság jövedelmének alakulását kell számításba venni. Az adóknál elérhető bevételek szempontjából többek között mintegy 25 adófajtából elérhető bevételeket, továbbá több mint 30 ezer magántevékenységet folytató személy várható jövedelmét kell figyelembe venni. * Az elmúlt évek gyakorlata e tervezési munkáról kedvező képet mutat. A saját bevételek terv- és tényszámal alapján megállapítható, hogy az előirányzatok reálisak voltak, a teljesítés feszitett munkát igényelt és csak kismértékű többletbevétel volt elérhető a tervhez képest. A vállalatoktól ás szövetkezetektől származó befizetések a költségvetés bevételeinek 1973. évben 44,9 %-át, | 1978. évben - a terv szerint - pedig 57*3 %-át teszi ki, teljesítésük tehát meghatározó jellegű. A főváros átengedett bevételeinek tervezésekor közel ezer gaz1 Hl ff lm I I
