1978. június 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
98
táblásat alapján kiszámított/ - építésrendészeti bírság nem volt visszatartó erejű. Az engedély nélküli építkezők általában tudatosan belekalkulálták a költségekbe. A Fővárosi Tanács VB Műszaki és Kommunális Bizottsága javasolta - a- mellyol a Végrehajtó Bizottsága is egyetértett-, hogy az ÉVŰ növelje az építésrendészeti bírságot. Az ÉVI! a 26/1977. /IX.3./ ÉVM sz. rendeletével jelentős mértékben növelte is a kiszabható építésrendészeti birság nagyságát. /Pl. egy 30 n? alepterületü tipus BBDBB? faház engedély nélküli felépítése esetén a birság 22.500.-Ft./ Jolen tapasztalataink szerint ennek a rendeletnek van o legnagyobb visszatartó hatása. Be még ez sem tart vissza mindenkit, különösen azt non,aki törvényes keretek között, pl. csak a maximum 18 c* alapterületű szerszámkomra építésére kaphat engedélyt. Általában tehát a legfőbb ösztönző ok az, hogy an engedély nélküli építkező épitési szándéka eltér ettél, amit a ozn- i bályzati előírások megengednek. ■ A Végrehajtó Bizottság az évenkénti beszámoltatások alkalmával mindig összefüggéseiben vizsgálta az ok-okozati viszonyt és határozatait a reális lehetőségek számbavétele után úgy hozta meg, hogy a rendelkezésre álló erőinket a legfontosabb V célfeladatokra összpontosíthassuk. A VB főbb intézkedései ez időszakban:- Létrehozta az Építésrendészeti Osztályt/1975.január 1-től/* * - Megvizsgálta a kerületi műszaki osztályok helyzetét, és intézkedéseket tett azok megerősítésére /1976-ban/.- Módosította a Budapesti Városrendezési Szabályzatot.- Fokozta az irányítást, a felügyeletet, a végrehajtás számonkérését. Ezek az intézkedések az alábbiak szerint javították az építésügyi fegyelem helyreállítását a fővárosban:- Az Építésrendészeti Osztály amellett, hogy megalakítása óta H , - 5 -
