1978. június 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
417
... J elenleg a nyilvántartott igénylők 5,9 %-a lakik egészségtelen lakásban, illetve 0,7 %-a olyan épületben, amelyet avult8ág miatt az épitési hatóság bontásra Ítélt. A lakásigénylök közel fele /48 %/ a hozzátartozókkal családtagként él. A többgenerációs együttlakás iránti igény nem tekinthető jellemzőnek a következő 15 éves hosszutávu tervidőszakra sem, mivel az elault 6 évben a családtagként lakó igénylők aránya 5,4 %-kal nőtt. A fizikai munkások és termelést közvetlenül irányitó lakásigónylők aránya jelenleg is 69,4 %, a fiatal házaspárok aránya pádig 43,5 %. A lakásigénylőkhöz viszonyított arányuk mutatja, hogy a lakáselosztásnál meghatározott elosztási elvek /70 %, illetve 45 %-oa részesedés/ helyesek voltak. ■ A Tanács 1976-ban a lakások elosztásáról szóló rendeletének korrekciójával biztosította annak feltételét, hogy a kitűzött lakásgazdálkodási célok eléréséhez minden kerületnek az épülő lakásokkal arányos lakáafedezete legyen. Ez megteremtette a lehetőséget, hogy a XI. kongresszusnak a többgyermekes családok lakásellátásáról hozott határozata érvényesüljön. t A Tanácsrendelet az igénylők vagyoni és jövedelmi helyzete alapján szabályozza, hogy ki részesülhet tanácsi bér, ta- nácsi értékesitésü vagy tanácsi társasház-lakásjuttatásban, a/ A Tanácsrendeletben 1971-ben meghatározott jövedelem kategóriák általában helyesek voltak, de azóta az átlagjövedelmek jelentősen növekedtek. Amig 1971-ben az igénylők 61 %-ának, addig 1977-ben már csak 36 %-ának volt az egy főre jutó átlagos havi jövedelme 1.5oo.-Ft, vagy annál alacsonyabb.
