1978. június 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

400

►

táblázat alapján kiszámított/ - épitésrendészeti bírság nem volt visszatartó erejű. Az engedély nélküli építkezők általában tudatosan belekalkulálták a költségekbe. A Fővárosi Tanács VB Műszaki és Kommunális Bizottsága javasolta - a- mellyol a Végrehajtó Bizottsága io egyetértett-, hogy az ÉV?.! növelje az épitésrendészeti bírságot. Az ÉVI! a 26/1977.

/.TK.3»/ EVM sz. rendeletével jelentős mértékben növelte io a kiszabható épitésrendészeti bírság nagyságát. /Pl. egy 30 c? alapterületű tipus ÉRDÉRT faház engedély nélküli felépítése esetén a birság 22.500.-Ft./ Jelen tapasztalataink szerint ennek a rendeletnek von n legnagyobb visszatartó hatása. De még ez sem tart vissza mindenkit, különösen azt nen, aki törvényes keretek között, pl. csak a maximum 18 n? alapterületű szerszámkamra építésére kaphat engedélyt.

Általában tehát a legfőbb ösztönző ok az, hogy az engedély nélküli építkező épitési szándéka eltér attól, amit n szn*i bályzati előírások megengednek.

Jh't ' \

A Végrehajtó Bizottság az évenkónti beszámoltatások alkalmával mindig összefüggéseiben vizsgálta az ok-okozati viszonyt és határozatait a reális lehetőségek számbavétele után úgy hozta meg, hogy a rendelkezésre álló erőinket a legfontosabb

V

célfeladatokra összpontosíthassuk.

A VB főbb intézkedései ez időszakban:- Létrehozta az Épitésrendészeti Osztályt/1975*Január l-tői/%- Megvizsgálta a kerületi műszaki osztályok helyzetét, és intézkedéseket tett azok megerősítésére /1976-ban/.- Módosította a Budapesti Városrendezési Szabályzatot.- Fokozta ez irányítást, a felügyeletet, a végrehajtás számonkérését.

Ezek az Intézkedések ez alábbiak szerint javították az építésügyi fegyelem helyreállítását a fővárosban:- Az Épitésrendészeti Osztály amellett, hogy megalakítása óta

I ^ I

fi |

M á

|- - —