1978. június 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

242

I \ ' - 45 ­1 vonalát ennyi és ennyi mill/ióval felemeljük. De a beruházási szinvonal-probléma egyébként minden tek/intetben megalapozott, a kerületi felújítások kivitelezését 1979-80-ban nem fogja aka­dályozni. Gondolom, megtaláljuk a módját annak, hogyan oldjuk meg ezeket a kerületi problémákat. Kóber elvtárs hozzászólása megerősít bennünket abban, hogy minden energiánkkal - amely alatt nem egyszerűen a központi szervekkel szemben támasztott igényeknek a hangoztatását értem, hanem saját erőfeszítéseinket, és saját épitőipari kapacitásunk növelését is - valóban az épitőipari kapacitás növelése lehet az olyan egyetlen ut, amely ennek a jelenleg nem csekély fe- szültségnek a megszüntetéséhez vezet. Tudjuk, hogy ez a kerü­letekben is nagy gond. Azt is tudjuk, hogy az e fajta koncent- I rálásra való törekvés nem valamiféle misztikus lépés, és egyet­értek Kóber elvtárssal. De vannak ennek korlátai is. E korlá­I ' ' tokát ismernünk kell. És ha eddig akármelyik fővárosi szerv ré- | széről a koncentrálásra való törekvés egyben érvet is jelen­tett volna jogos kaxiiia és teljesíthető kerületi igények elu­tasítására, akkor szemléletbeli problémáról van szó. Semmikép­pen sem ezt akarjuk tenni. Tudjuk, hogy vannak olyan feladatok, * amelyeket végre kell hajtani, és amelyeket nem lehet koncentrál­tan végrehajtani. De V. ötéves tervünkben is rendkivül sok nagy­jelentőségű feladat van. Azoknak anyagi eszközökkel és szerve­zeti erővel alátámasztott módon való koncentrált megvalósitása nem lehetetlen. Gondoljunk azokra a közműépítésekre, közleke­désfejlesztésre, vagy akár lakóházfelujitási feladatokra, ame­lyek még egy-egy kerületi parcellában is hallatlanul nagy ösz- szegü #298 eszközök felhasználását jelentik. Ott tehát nem lehet ha­1 ■ 23,7 1 I _______ ________ • I

Next

/
Thumbnails
Contents