1978. június 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
230
Ha nem, akkor sem lesz olyan mértékű a lemaradás, hogy alapvetően megkérdőjelezné a beszámolóban jelzett és szóbelileg is elhangzott üt V, ötéves tervi teljesítés értékelését, A létszámhiánnyal kapcsolatos gondunkban is van összefüggés meglévő gondjaink és a munkásszállás-épités lassuló üteme között. Közvetlen összefüggés persze nincsen. Nem azért van kevés autóbuszvezető meg kevesebb munkaerő az élelmiszerkereskedelemben meg a költségvetési intézményekben, mert pillanatnyilag nincs elég munkásszállás, bár az sem elhanyagolható tényező, elsősorban olyan területeken, ahol döntően vidéki munkaerőbázisra kell alapozni. Ilyen pl. az épitőipar. Ezen a területen a munkásszállási program a tervezettnél gyorsabban foly- *■' tatódik ugyan, összességében azonban a munkásszállásra fordítható eszközök létszámarányosan képződnek, az az8k kivitelezésére rendelkezésre álló épitőipari kapacitások is korlázottak, további gyorsításra nincs lehetőség. Ami a konkrét kérdést illeti, hogy tehát a tervben és a beszámolóban jelzett csökkenő ütemü férőhely-épités semmiképpen sem azt jelenti, hogy még rosszabb lesz a munkaerőhelyzet , Budapesten: nem lenne rosszabb persze, ha ennél gyorsabban tudnánk munkásszállásokat épiteni. Miután klasszikus munkásszállásokban gondolkodtunk, azért e mellett a létszámhiánnyal küzdő két nagy ágazatban, az egészségügyben és az oktatásban terven felül külön férőhelyeket, ha úgy tetszik munkásszállásolUÁst'l nfclÁA*/ kát, pedagógus-szállásokat, nővérszállásokat épi tírni,-^eí-> ösz- szesen 5oo-at, lakások megvásárlásával, illetőleg átalakításával, ez terven felüli program is. I [itt 1