1978. június 30. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

230

Ha nem, akkor sem lesz olyan mértékű a lemaradás, hogy alapve­tően megkérdőjelezné a beszámolóban jelzett és szóbelileg is elhangzott üt V, ötéves tervi teljesítés értékelését, A létszámhiánnyal kapcsolatos gondunkban is van összefüg­gés meglévő gondjaink és a munkásszállás-épités lassuló üteme között. Közvetlen összefüggés persze nincsen. Nem azért van kevés autóbuszvezető meg kevesebb munkaerő az élelmiszerkeres­kedelemben meg a költségvetési intézményekben, mert pillanat­nyilag nincs elég munkásszállás, bár az sem elhanyagolható té­nyező, elsősorban olyan területeken, ahol döntően vidéki munka­erőbázisra kell alapozni. Ilyen pl. az épitőipar. Ezen a terü­leten a munkásszállási program a tervezettnél gyorsabban foly- *■' tatódik ugyan, összességében azonban a munkásszállásra fordít­ható eszközök létszámarányosan képződnek, az az8k kivitelezé­sére rendelkezésre álló épitőipari kapacitások is korlázottak, további gyorsításra nincs lehetőség. Ami a konkrét kérdést illeti, hogy tehát a tervben és a beszámolóban jelzett csökkenő ütemü férőhely-épités semmikép­pen sem azt jelenti, hogy még rosszabb lesz a munkaerőhelyzet , Budapesten: nem lenne rosszabb persze, ha ennél gyorsabban tud­nánk munkásszállásokat épiteni. Miután klasszikus munkásszál­lásokban gondolkodtunk, azért e mellett a létszámhiánnyal küz­dő két nagy ágazatban, az egészségügyben és az oktatásban ter­ven felül külön férőhelyeket, ha úgy tetszik munkásszálláso­lUÁst'l nfclÁA*/ kát, pedagógus-szállásokat, nővérszállásokat épi tírni,-^eí-> ösz- szesen 5oo-at, lakások megvásárlásával, illetőleg átalakítá­sával, ez terven felüli program is. I [itt 1

Next

/
Thumbnails
Contents