1978. február 24. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

123

a göngyölegekre még szükség van. Egy műanyag rekesz, amelyben a kenyeret szállítják, l8o Ft. Egy bevásárlókosár 17o. Egy sör- rekesz 9o Ft. Ki lehet számítani, mekkora összegek fekszenek az utcákon, a kertekben. Télen, esőben, fagyban szétfagynak. De senkit nem érdekel: az árut oda kell szállítani, de a göngyölegről nem beszélnek.

*l|

I A másik, a bevásárló kosa/rak problémája. Nagy örömömre szolgált, amikor az ÁBC-áruházakat, a centrumokat felszereltük nü- anyagkosarakkal • A vásárlóközönség is szívesen vette. Nem nelie- zek, nyugodtan beléjük lehet rakei az élelmiszert. Jöttél: azonban a KÖJÁL ellenőrök, kifogásolták a műanyag kosarakqt, és az

^ egyes ÁBC-ktől azonnali kicserélésüket kérték. Erre hoztuk a

drót kosarakat. De mi történt? Jönnek a reklamációk, és jogosan, hogy a tejes zacskókat kiszakítják, a nők harisnyáját is szakgatják. A müanyagkosár 12o Ft. A drót kosár 24o, vagy 3oo Ft. Nyilvánvaló tehát, hogy nagyobb a költsége a kereskedelmi vál1 v

lalatnak, amelynek ezeket a kosarakat be kellettt szerezni.

'

Az épülő ÁBC-áruházakban és üzletközpontokban legújabban már elértük, hogy a kosarak mosására mosóberendezéseket alkalmazzunk. Persze még nem folyamatosan, hiszen csak 1-2 van be- lőlük az uj ÁBC-áruházakban. Természetesen szeretnénk folytat- ni a kosarak tisztántartását, ha másképpen nem, nyugdíjas dolgozókkal. Az uj áruházakba már ott tartunk, hogy kimondott no- sószobákat alakítottunk ki. Müanyagkosárral ez megoldható, de

I

I drótkosarakkal nem. Megrozsdásodnak, stb.

Röviden áttérek második pontomra, az uj lakóte/lepok problú. máira. Beszélünk a környezet tisztaságáról, arról, hogy Budapest

, =—^

I- 53 -