1977. szeptember 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

343

>

sitmónyek a beépített terület 0,7 %-át kitevő 10 ha. területet képviselnek. Az ellátottság itt lényegesen rosszabb a fővárosi átlagnál. Az elmúlt évtizedben Budapest sportlétesítmény állománya csak mérsékelt ütemben gyarapodott. A fejlesztés alapvetően a versenysport céljait szolgálta.

* /Városfejlesztési szükségletből számos sporttelepet kel- lertt szanálni, melyeknek pótlása vontatottan és a munkahelyektől távolesően történt./

Fordulat 1973-ban következett be, amikor társadalmi ösz- szefogással a fővárosi ós kerületi tanácsok jelentős anyagi támogatásával meggyorsult az alapvetően lakossági célokat szolgáló közterületi kispályák építése. Gyarapodott a tanuszodák száma. Felépült a hűvösvölgyi szabadidő központ. Uj erdei tornapályák létesültek és a meglévő sportlétesítmények kispályákkal bővültek.

A Népfront Bizottságok kezdeményezték és a kerületi tanácsokkal együtt szervezték a lakosság bevonásával azokat a

JEr' G fi'

társadalmi munkákat, amelyek eredményeként több játszótérrel, mozgásra, sportolásra alkalmas parkkal, iskolai sportudvarral és tornateremmel gazdagabb lett a főváros. Különösen szép eredmények születtek a XII., XIII., XIV., XVII.,

XVIII., XIX. kerületekben.

A növekvő igényeknek a meglévő sportlétesitmény-bázisokon történő jobb kielégítését szolgálta a szabad kapacitásokat hasznosító "nyiltpálya" akció, melynek keretében mintegy 150 - zömmel labdapálya, terem, úszómedence áll ra már a sportolni vágyók rendelkezésére, Szervezetten csak az iskolák élnek e lehetőségekkel. A lakosság a dolgozó ifjúság spontán igénybevételi törekvése mérsékelt, várakozáson aluli. Általános tapasztalat, hogy a létesítmények gyarapodása automatikusan nem vonja maga utón a rendszeres sportolást. Sokirányú szemléletformáló, propaganda és szervező munkát kell a sportszerveknek véqezniők a társadalmilag elvárt hatások eléréséhez.

mKk ||JÍ||

^^B 1 i *

V -* tű- ■- 7 -