1977. szeptember 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

204

IX. OKTATÁS, KÖZMŰVELÓDÉS A főváros sok tekintetben az ország közművelődésének központja is. Túl hely építésére lenne még szükség. Ezért várhatóan még a nyolcvanas azon, hogy 2 millió polgárának kulturált szórakozást, igényes önmű- évek elején azokban az óvodákban is, amelyeket eredetileg 100 gyer­velését kell biztosítania, itt rendkívül nagy gondot kell fordítani az ok- meknek épített a város, 120 gyermek fog játszani, tanulni, marad a mai tatásügy fejlesztésére is. helyzet. A művelődésügyi ágazat fejlesztési céljainak megvalósításához több Az oktatási ágazat másik nagy gondja az általános iskolai hálózat bő­mint 2,6 milliárd forint, 84 százalékkal nagyobb összeg áll rendelkező- vítése. 1980-ban 180 ezer általános iskolás lesz: Budapesten, 34 ezerrel sére ebben az öt esztendőben, mint a IV. ötéves terv idején. több, mint 1975-ben. Ahhoz, hogy valamennyi gyermek megfelelő kö­rülmények között sajátíthassa el a műveltség alapjait, mintegy 1100 Az ágazat legfontosabb teendője az oktatási hálózat bővítése. A né- tan- és napközis termet kell felépíteni a fővárosban. S még így is szá­pesedéspolitikai határozatok nyomán az óvodáskorú gyermekek száma molni kell azzal, hogy az egy tanulócsoportra jutó gyermekek száma 1980-ra mintegy 18 ezerrel gyarapodik és eléri a 88 ezret Budapesten. 27-ről 30-ra emelkedik Budapesten. Gond az is, hogy a külső kerüle­A város célja az, hogy minden tíz közül kilenc gyerek óvodába kerül- tekben ma is az átlagosnál rosszabbak a körülmények, tehát főként itt hessen három éves korában. Ahhoz, hogy ez a cél megvalósuljon, mint- kell javítani a helyzetet iskolaépítkezésekkel és korszerű oktatási esz­egy 14 500 új óvodai hely megépítésére van szükség. 7700 óvodai hely közökkel, a lakásépítésekkel együtt valósul meg és a kerületi tanácsok, a válla­latok összefogásával még 4500 óvodás számára építenek új intézmé- A tervidőszak során valamennyi általános iskolában bevezetik a szak­nyeket. tantermi rendszert, bővítik az alsó tagozatban az iskolaotthonos osz­tályok számát, a felső tagozatban pedig kiterjesztik a klubszerű foglal- Az óvodai hálózat fejlesztésében alapvető cél a kerületek közötti ellá- koztatást. Ezek az intézkedések előmozdítják az általános iskolai okta­tásbeli különbség csökkentése. Ezért döntött úgy a főváros tanácsa, tás színvonalának növelését, hogy mintegy 169 millió forint támogatást ad a legszűkösebben ellá­tott városrészeknek, a VII., a XI., a XIV., a XV., a XIX. és a XX. kerület- Az ötödik ötéves terv céljainak nagyságát, feladatait jelző adat: a vá­nek. így remélhetően 1980-ra ezekben a kerületekben is 100 gyermek ros annyi tantermet kíván felépíteni öt év alatt, mint amennyi a meg­közül 80-at tudnak felvenni. előző három ötéves terv során összesen épült a fővárosban. Az általá­nos iskolai tantermek bővítésénél a legnehezebb helyzetben levő pe- Az említett kerületekben a nagyarányú fejlesztés ellenére is mintegy remkerületeknek mintegy 490 millió forint céltámogatást is biztosít a 20 százalékkal kevesebb lesz az óvoda, mint a többi budapesti kerület- főváros tanácsa, ben. Mégis óriási előrelépést jelent ez a mai helyzetet tekintve. A nagyarányú fejlesztés ellenére sokféle gonddal kell számolni: bár a A nagyarányú óvodaépítés ellenére a tervidőszakban megmarad a zsú- napköziotthon ellátásban részesülő tanulók aránya eléri a tervidőszak foltság, mert a következő években jelentkeznek az óvodákba azok a végére az 57 százalékot, még mindig sok gyermek tölti délutánját, dél­gyermekek, akik a népesedéspolitikai intézkedéseket követő években előttjét majd felügyelet nélkül, és sok tanulónak nem tudják az iskolá­születtek. A legfontosabb igények kielégítéséhez mintegy ezer óvodai bán biztosítani az étkezést. 34 n Aa

Next

/
Thumbnails
Contents